Szépségesen csúfondáros portrék

Amit látunk, azok szépségbe beleájult tébolyító rajzok, ezért is alig értem, hogy Gaál Tibor a Budai Klub Galériában látható tárlatának meghívójáról miért hagyta le a művésznevét. A T-boy megszállottságot jelöl, karaktert, a hétköznapiságon túllépő vagányságot. A furcsa — furcsán látó — szem tréfáját, amikor is a rajzművész mindannyiunkat rá akar venni arra, hogy az ő szemével lássunk, az ő csavaros észjárásával azonosulva élvezzük nagy magyarjaink — történelmi személyiségeink, fölfedezőink, íróink-költőink, a világhálóba is hatalmas dugót ragasztó Puskás Öcsi — portréit.

A karikatúrák vidor túlzásaival megidézett hősökben ott az alakítandó jövő képe Fotó: Teknős Miklós

A kollekcióban, érthetően, az írók viszik a prímet. Mindenik mű nemzeti létünk motorja. A már említetteken kívül Berzsenyi Dániel, Ady Endre – övé a legtalálóbb karikatúra, amelyen az Eiffel-torony lába egyúttal Léda combja is –, Márai Sándor, Déry Tibor, Krúdy Gyula, Ottlik Géza kapott szépségesen csúfondáros (vagy csúfondárosan szépséges) portrét.

T-boy tébolyító kitekintése azért sem haszontalan, mert nagyjainkban – mindnyájan hősök – ott az alakuló-alakítandó jövő képe. Miért? Mert amit ők megvalósítottak, hallatlan érték. A gondolkodás megannyi tonnája. Sugallat a folytatásra. Ezért is alig értem, hogy ezekből a portrékból, kártya formájában, miért nem lehet egy műveltségi játékot összeállítani. A magyar művelődés és a magyar fiatalság is nyerne vele.

A Nagy magyarok című kiállítás március 14-ig tekinthető meg a Budai Klub Galériában, hétköznap 14–18 óráig.