időjárás 13°C Eufrozina , Kende 2022. szeptember 25.
logo

Csoda a magyarpolányi kálváriadomb környékén

Pataki Tamás
2019.05.15. 13:40
Csoda a magyarpolányi kálváriadomb környékén

— Az igazi passiójátékokat közösségek játsszák – mondta lapunknak Pataki András, a Soproni Petőfi Színház igazgató-rendezője, aki a mai formájában vitte színre a magyarpolányi passiót. Mi kell ahhoz, hogy egy közösség minőségi módon adja elő Krisztus szenvedéstörténetét? Magyarpolányban mindez nemsokára kiderül.

Szent Péter nyugdíjba vonult. De már megtalálták az utódját. Az új Szent Péternek elődje nagy műgonddal és figyelemmel adta át negyedszázados tapasztalatát.

Magyarpolány, a Veszprém megyei kis sváb zsáktelepülés arról nevezetes, hogy lakosai évente egyszer bibliai szereplők bőrébe bújnak, így a helyi pékből Júdás, a helyi tanárból pedig akár Poncius Pilátus is válhat, ugyanis a passiót minden évben amatőr színészekkel adják elő.

A szerepeket még örökölni is lehet, így sokszor a családban vagy a rokonságban maradnak, hiszen azokhoz a személyekhez is kötődtek, akik eljátszották őket.

– Az a fajta identitás, ami a mai, európai közgondolkodásból egyre inkább hiányzik, lényegében úgy testesül meg a magyarpolányi passióban, hogy kézzelfoghatók a gyümölcsei. A saját kultúráját átérezni képes, a saját hitéhez kötődő közösség cselekvően hajt végre egy ilyen hőstettet, és nagyszerű dolog látni, hogy a helyi pék a helyi tanárral vagy vállalkozóval összefogva színvonalas művészeti produktumot hoz létre. Így erősödnek meg az identitásukban és hát nem utolsósorban hirdetik azt a jó hírt, amit Jézus Krisztus ránk hagyományozott – mondta Pataki András (képünkön) rendező, aki megteremtette az előadás mai formáját, és minden évben figyeli az előkészületeket.

A rendező hosszan beszélt nekünk a magyarpolányiak lelkesedéséről, hiszen ezzel visszatérnek ahhoz az ősi hagyományhoz, amiből eleve létrejött a passiójáték.

Az európai kultúra színházi újraéledése másodszor a passiójátékkal történt meg: a Biblia bizonyos jeleneteit először egyházi személyek játszották el a templomban, majd több jelenettel a templom falain kívülre került, a templom mellől pedig a piactérre, ahol már civilek kezdték játszani a szerepeket.

Tanácskozás a tavalyi előadás előtt: az összes szerepet helyi, polgári foglalkozású emberek játsszák
Fotó: Havran Zoltán

A magyarpolányi kálváriadomb körül százötven szereplő fog felvonulni: maguk a szereplők, a nyolcvanfős kórus és a zenészek is.

– Passiót játszani elsősorban így kellene, közösségek által. És ez egy lelkes közösség professzionális munkája, amelyben összesen másfél százan vesznek részt. Ez azért érdekes, mert a magyarpolányiak megmutatják saját értékeiket, a falu lakosai egészen minőségi módon sajátították el és folytatták ezt a hagyományt. A német közösséghez eleve közel áll a passió hagyománya, a középkortól eredeztethető ez a fajta érzékenysége egyes német településeknek. A passiójátszás mindig is közösségi tett volt, bizonyos közösségek évtizedekig játszották azonos szereposztással a szerepeket – fejtette ki a rendező.

Jézus szerepét korábban egy hivatásos színész – Horváth Andor – játszotta, idén viszont Krisztust is egy amatőr színész alakítja. Pataki András elmondta, hogy soha nem tett minőségi jelzős különbséget alkotó és alkotó között, csak a teljesítményük alapján szokta megítélni a személyeket.

– Senki nem született profinak, ahhoz, hogy valakiből hivatásos színész váljék, elsősorban diploma és főállás kell. Amikor a színházban csinálunk egy hasonló előadást, annak is megvan a maga katarzisa, de azt az élményt, amit ez a közösség évről évről újraélve csodává tud tenni, egy professzionális színház sohasem tudná elérni. Ezek az emberek a csodát művelik, hiszen a Teremtő szándékait megértve, abban a munkában részesedve újra tudják élni a teremtés fantasztikus misztériumát, és egy hittel teli közösséget teremtenek – mondta Pataki András.

A magyarpolányi passió a XVII. századi passiójátékok, a csíksomlyói misztériumok, valamint a Károli Gáspár fordításában készült biblia alapján készült Katona Imre dramaturg, Németh Ervin és Pataki András szövegírók által, a dalokat a Ghymes együttes alapító tagja, a Kossuth-díjas Szarka Gyula szerezte.

A másfél órás előadások 21 órakor kezdődnek. Az elsőt június 7-én adják elő, és eljátsszák még 8-án, 9-én, 14-én és 15-én.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.