Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A tárlattal egy olyan ember életét szeretnék bemutatni, akiről méltatlanul keveset tudnak, Dél-Amerikát leszámítva – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
A kiállításon a golyóstollak mellett Bíró László személyes tárgyai, iratai is megtekinthetők lesznek.
Bíró László rendkívül sokat tett az emberiségért találmányain keresztül, amelyek közül a legismertebb a golyóstoll. Ezt a világ nagyobb részén Biro-pen, Biron, Birome néven ismerik, és a világ legnépszerűbb íróeszközének számít.
Bíró László első találmányai a húszas évek végén és a harmincas években születettek. Az egyik kezdeti, érdekes találmánya volt a házi „gőzmosógép”, amelyet a tűzhelyhez lehetett csatlakoztatni, ez biztosította az energiáját. Kevesen tudják továbbá, hogy a ma már széles körben elterjedt automata sebességváltó feltalálója is Bíró László volt.
1936-ban Bíró László feltalálta továbbá az elektromágneses továbbító berendezést, amelyet a nagysebességű japán szupervasútnál vezettek be 50 évvel később.
A polihisztor 1938 végén, az első zsidótörvények megalkotását követően felesége, Elza, az akkor négyéves kislányuk, Marianna és saját maga védelmében emigrálni kényszerült. Először Párizsba ment, hogy egy golyóstollgyártó vállalatot hozzon létre. Amikor a háború Franciaországot is elérte, a kísérletezés és gyártás lehetőségét Argentínában látta, különösen az után, hogy véletlenül megismerkedett Agustín P. Justóval, Argentína köztársasági elnökével egy jugoszláviai út során. Ezzel az ajánlással könnyen megszerezte az argentínai kiutazás engedélyeit, ahol mindenben segítették.
1943-ban, hatéves kísérletezést követően végül jól működő tollat alkotott, amelyet szabadalmaztatott, a Bíró Pens of Argentina cég a terméket először Eterpen, majd Stratopen, végül Birome néven dobta piacra.
Argentínában a golyóstoll sikere után egy golyós parfümmel próbálkozott, 1942-ben pedig a „nikotinölő Bíró-szipka” került a piacra.
Bíró Lászlót Argentínában befogadták, szerették és tisztelték, emlékét a mai napig őrzik, sőt az argentin feltalálók napját minden évben szeptember 29-én, az ő születésnapján rendezik meg. Bíró László arcképével indult el továbbá az a bélyegsorozat is, amely Argentína nagy feltalálóinak állít emléket.
A budapesti tárlat június 29-ig lesz látogatható, a könyvtár nyitvatartási idejében.
Már csak pár napunk maradt bepótolni ezeket a kisebb kultusznak örvendő fimeket.
Az F1 rendkívül erősen nyitott a mozikban, már az első hétvégéjén 144 millió dollárt termelt világszerte, a készítők pedig már a folytatás lehetőségét pedzegetik.
A Szélesvásznú történelem következő adásában az 1944-es Ez történt Budapesten című filmet elemzik. Hamza D. Ákos utolsó filmje a háború árnyékában kacagásba csomagolt korszakbúcsúztató.
Újabb szomorú gyászhír érkezett Hollywoodból, színésztársai így búcsúztak a Bűbájos Boszorkák és a Kés/Alatt című sorozatok révén hírnevet szerző sztártól.
Már csak pár napunk maradt bepótolni ezeket a kisebb kultusznak örvendő fimeket.
Az F1 rendkívül erősen nyitott a mozikban, már az első hétvégéjén 144 millió dollárt termelt világszerte, a készítők pedig már a folytatás lehetőségét pedzegetik.
A Szélesvásznú történelem következő adásában az 1944-es Ez történt Budapesten című filmet elemzik. Hamza D. Ákos utolsó filmje a háború árnyékában kacagásba csomagolt korszakbúcsúztató.
Újabb szomorú gyászhír érkezett Hollywoodból, színésztársai így búcsúztak a Bűbájos Boszorkák és a Kés/Alatt című sorozatok révén hírnevet szerző sztártól.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Az énekes torokproblémái miatt nem tudnak színpadra állni, a szervezők azonnal léptek.
Már csak pár napunk maradt bepótolni ezeket a kisebb kultusznak örvendő fimeket.
Az F1 rendkívül erősen nyitott a mozikban, már az első hétvégéjén 144 millió dollárt termelt világszerte, a készítők pedig már a folytatás lehetőségét pedzegetik.
A Szélesvásznú történelem következő adásában az 1944-es Ez történt Budapesten című filmet elemzik. Hamza D. Ákos utolsó filmje a háború árnyékában kacagásba csomagolt korszakbúcsúztató.
Újabb szomorú gyászhír érkezett Hollywoodból, színésztársai így búcsúztak a Bűbájos Boszorkák és a Kés/Alatt című sorozatok révén hírnevet szerző sztártól.
Gyertyafényes tárlatvezetés és vívóbemutató is lesz.
Figuralitás és absztrakció határán egyensúlyoz Pósa Károly.
A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán elmondta, hogy az elmúlt időszakban a migránsok visszaterelődtek a magyar–szerb határra, volt fegyveres összetűzés, és rendőrjárőrre is rálőttek már.
Petíciót indítottak a lakók kérésére a környékbeli utcák nyugalmáért.
Brutális volt látni is, nemhogy átélni.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
