Először avattak szobrot a tavaly elhunyt Kányádi Sándor emlékére: a költő szülőfalujának, Nagygalambfalva tanodájának udvarán leplezték le Polgár Botond szobrászművész bronzból készült alkotását, melyet a Budavári Önkormányzat adományozott a székelyföldi településnek.
Hálaénektől volt hangos július 7-én, vasárnap délben a XIII–XIV. század fordulóján épített nagygalambfalvai református templom, ahol a mikepércsi testvérgyülekezet lelkésze, a reformáció 500. évfordulóján félezer kilométeres futása során a nagygalambfalvaiaknak adományokat gyűjtő Czapp József hirdetett igét. Az istentisztelet után az először 1334-ben említett település reformáció kora óta működő iskolájának udvarán leplezték le a gyergyócsomafalvi születésű, Budapesten élő szobrász, Polgár Botond alkotását, melynek andezit talapzatánál a költő húga, Róza néni helyezte el az első virágot.
Gyerkó Levente, Nagygalambfalva polgármestere a Magyar Nemzetnek elmondta: a költő sírja valóságos zarándokhellyé változott az elmúlt egy évben, s a helyi önkormányzat azt tervezi, hogy megújul a Kányádinak köszönhetően a világ magyarsága által megismert „öreg kút az utca szádán”, illetve a „bánatos királylány kútja” is.
Nagygalambfalván ugyanakkor dolgoznak egy Kányádi-emlékpark és egy Kányádi-emlékház kialakításán is, illetve felújítása után a Kossuth- és Herder-díjas költő nevét veszi majd fel a helyi iskola is.
