A Kaukázusból jöttem

Agócs Gergely népzenekutató, a Hagyományok Háza munkatársa a Kaukázus északi előterében élő türk népek zenefolklórját kutatja. Gazdag kutatási anyagaiból az itthoni és erdélyi nagyközönség az Atyai ág című összeállításból kap ízelítőt.

2019. 09. 23. 12:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Agócs Gergely néprajzkutató 2019 június végén érkezett haza immár hetedik kaukázusi gyűjtőútjáról. A Hagyományok Háza munkatársa rendszeresen kutat az egykori Kazár Kaganátus területén élő türk népcsoportok falvaiban.

Munkája során rengeteg – zeneileg és kultúrtörténetileg – izgalmas párhuzamot tárt fel, amelyeket koncertjein tár a nagyközönség elé. Legutóbbi gyűjtőútján három – egymástól több száz kilométerre fekvő – kaukázusi régió mintegy 15 helyszínét kereste fel. Ennek eredményeként szeptemberben Dagesztánból, a Karacsáj-Cserkesz Köztársaságból, a Kabard-Balkár Köztársaságból és Baskortosztánból érkeznek énekes és zenész adatközlők, akikkel a Fonó Zenekarral szervezett koncerten találkozhat a nagyközönség Magyarországon és Erdélyben. Az Atyai ág című – a párhuzamokat hangsúlyozó – színpadi produkció vendégei között szerepel Arszlanbek Szultanbekov énekes és dombra-játékos is, aki A Mongol című hollywoodi produkció főcímdalának szerzőjeként vált ismertté Ázsia-szerte.

„A magyar népzene keleti párhuzamait felvonultató első konkrét adatokat Kodály Zoltán A magyar népzene című művében (1937) találhatjuk – vázolja tudományos munkája előzményeit Agócs Gergely.

– Kodály a magyar népdalok rokonságát (cseremisz, nogaj, udmurt, tatár és baskír dallampárhuzamok mentén) egyértelműen a nagy eurázsiai füves pusztán, illetve az azt övező területek ugor és türk népeinek népzenéjében állapítja meg. Ez a felismerés indított el engem is a különféle türk és finnugor népek szállásterületeire, hogy a Kodály által vázolt feladatok elvégzésén, illetve a tudományosan megalapozott összehasonlító vizsgálatok kidolgozásán munkálkodjak.”

A kutató úgy véli, hogy a finnugor „anyai” – nyelvi rokonság mellett elérkezett az idő, hogy a Kodály által felismert, majd követői munkássága által megerősített, kulturális rokonságunk másik, „atyai” – türk ágának képviselői is elfoglalják méltó helyüket a magyar kulturális életben. Erre legutóbb kiváló alkalommal szolgált a Kodály Zoltán Emlékév, melynek keretében született meg az „Atyai ág” című projekt. Az eddigi eredmények, az azóta készített új gyűjtések, valamint a feltárt zenei rokonságunk felmutatásának fontossága indokolják, hogy a produkció ismét színpadra álljon, s a koncertek anyagát a mai kor színvonalának megfelelő technikával rögzítsék az utókornak.

Az erdélyi koncertek támogatói: Hagyományok Háza Hálózat-Erdély, a Kaszaj egyesület, valamint a Spectrum Színház Egyesület.

A koncertek helyszínei és időpontjai:

Szept. 24. Budapest – MüPa, Bartók Béla Hangversenyterem

Szept. 26. Székelyudvarhely – Városi Művelődési Központ

Szept. 27. Marosvásárhely – Kultúrpalota

Szept. 28. Debrecen – Csokonai Színház

A produkcióról készült dokumentumfilm itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=eg-hCdjoO2s

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.