Peter Paul Rubens mintegy harminc és Anthonis Van Dyck több mint egy tucat alkotása mellett további, csaknem félszáz flamand mester képeivel találkozhat a látogató 2020. február 16-ig.
A nagyszabású tárlat a Szépművészeti jelentős művészettörténeti korszakokat megismertető sorozatának ötödik állomása, a holland „arany évszázad” mestereit, Rembrandtot, Vermeert és Van Halst bemutató, negyedmillió látogatót vonzó kiállítás után – közölte a hétfői sajtóbemutatón a múzeum főigazgatója.
Baán László hozzátette, ezúttal a 16-17. századi Dél-Németalföld képzőművészetét vizsgálja európai rangú kiállítás a Szépművészetiben. Peter Paul Rubens mintegy harminc és Anthonis Van Dyck több mint egy tucat alkotása – köztük a múzeum friss szerzeménye, Stuart Mária Henrietta portréja – mellett további csaknem félszáz flamand mester képeivel találkozhat a látogató.
A tárlat alapja a Szépművészeti saját gyűjteménye, de a kiállításra a világ negyven nagy múzeumából, többek között a Pradóból, a Louvre-ból és az Uffiziből érkeztek műtárgyak, a bécsi Liechtenstein hercegi gyűjtemény pedig csaknem húsz remekművel járult hozzá a kiállításhoz – számolt be a főigazgató. Mint kiemelte, az anyagban egy kortárs reflexió is helyett kapott: Kicsiny Balázs készített helyspecifikus, a tárlathoz szervesen illeszkedő műalkotást.
Baán László az MTI-nek elmondta: a kiállítás anyagának biztosítási összértéke 345 millió euró.
Tátrai Júlia kurátor hangsúlyozta: Rubensről ugyan felületes ismerőinek általában testes nők portréi jutnak eszébe, a flamand mester és kortársainak művészete ennél azonban jóval sokszínűbb.
A látogatót rövid történelmi bevezetés ismerteti meg az Észak-Németalföld és a déli részt uraló spanyolok közötti nyolcvanéves háború, a felekezeti ellentétek időszakával és a korabeli Antwerpennel.
Az érdeklődők megismerhetik a 17. század eleji Flandria jelentős uralkodóit és művészegyéniségeit, valamint a korabeli műgyűjtés, műpártolás világát is.
Külön szekció vizsgálja a flamand művészek Itáliához fűződő szoros kapcsolatát, így nyomon követhető, hogy Rubens, Van Dyck és társaik miként illesztették szervesen saját művészetükbe az antik, reneszánsz és kortárs itáliai hatásokat.
