Szenzációs felfedezések várhatók a Turul-dinasztiáról

– A Magyarságkutató Intézetnek sikerült az, ami másoknak nem. Mi sikeresen mintát vettünk a győri Szent László-hermában található Szent László király koponyaereklyéből, míg mások ezt a szintet nem tudták megugrani, sőt könyvben publikálták, hogy az ereklye alkalmatlan mintavételre, vagyis abból nem nyerhető ki értékelhető DNS. Nos, örömmel jelentem ki, hogy az ereklye archeogenetikai vizsgálatra alkalmas mennyiségű DNS-t tartalmaz – mondta a Demokratának adott interjújában Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója. A hosszú és kimerítő interjúban a tudománypolitika és az intézet eddig elért eredménye is szóba kerülnek.

Gyõr, 2009. április 11. 2007. március 15-én készült kép a Napóleon ellen vívott 1809-es gyõri csata (más néven kismegyeri csata) emlékmûve tetején álló turulmadárról. 2009. április 11-ére virradóra ismeretlen személyek ledöntötték a bronzból készült szobrot, és levágták, majd elvitték annak turulmadár figuráját. A harci eszközöket ábrázoló részt a helyszínen hagyták. MTI Fotó: Gyõri Károly Fotó: Győri Károly

– A Magyarságkutató Intézet munkatársai sikeresen vettek használható DNS-mintát Szent László győri koponyacsontjából, melyet a hermában őriznek, míg korábban más magyar kutatócsoportoknak ez nem sikerült.

Ezzel a tudományos lépéssel egy korábban sikertelennek és lezártnak tekintett nemzeti horderejű kérdést nyitottunk újra, és végezzük el a feladatot úgy, ahogy azt kell: a legmagasabb tudományos fokon. Mert ma itthon erre egyedül a Magyarságkutató Intézet képes. Nem először mondom el azt a jó hírt, hogy a harvardi és lipcsei laborok után a Magyarságkutató Intézet szegedi laboratóriuma – a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködésben kiépítve – a világ legfejlettebb laborjai között van az archeogenetika tudományterületén. Erre nyugodtan lehetünk büszkék 

– mondta Horváth-Lugossy Gábor.

Hogyha kiderül, hogy valóban Szent László koponyáját őrzi a herma, ennek többféle hozadéka lehet, például a további Turul-dinasztia kutatásban is nagy segítséget jelent, mert III. Béla után így újabb, a dinasztiához tartozó uralkodót azonosíthatnak, amely a családfában újabb leszármazók és felmenők azonosításához járulhat hozzá. A magyar őstörténet kutatásának politikai vetületéről szólva, az intézet főigazgatója kifejtette, hogy a baloldali dogmák mindmáig meghatározók a magyar őstörténeti kutatásokban, és ennek mélyre nyúló okai vannak: 

Mivel a pánszláv ideológia egyik kardinális térbeli pontján, a Kárpát-medencében igyekezett egy széles körű nem szláv múltat feltárni, ezért szinte automatikusan a „nacionalizmus” bélyegét sütötték rá. Kiváló magyar kutatók politikai aktivitásuk (pl. Hóman Bálint) vagy egyszerű személyi ellentétek, rágalmak, alaptalan feljelentések miatt (pl. Fettich Nándor) elfogadhatatlanok lettek a rendszer számára, életművüket nagyjából törölni kellett a szakmai köztudatból, és a hézagot természetesen szakmailag értékelhetetlen pártaktivisták hozzájárulásával kellett pótolni 

– mondta az igazgató. 

A rendszerváltás után, Horváth-Lugossy Gábor szerint valami egészen elképesztő dolog történt, amely a 2000-es években érte el csúcspontját. 

Egy olyan nézet jelent meg, melyet talán úgy lehetne jellemezni, hogy a balliberális tudományos kánon hiperszkepticista álláspontra helyezkedett az őstörténet-kutatásban.

Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának vezetője és Horváth-Lugossy Gábor, az intézet főigazgatója. Fotó: Demokrata/Vermes Tibor

A Szent László-koponyacsont sikeres mintavétele azért érdekes, mert nemrég egy archeogenetikus azt állította, hogy abból nem nyerhető ki értékelhető DNS, viszont mára kiderült: szenzációként adja elő, hogy Tihanyban megtalálta I. András sírját. 

– Én is úgy tudom, hogy az első Árpád-házi uralkodó genetikai kutatása kezdetekor ugyan jelen volt, de a kutatás alatt a kutatásvezetők inkább megköszönték addigi részvételét. Ennek ellenére mintát kapott az a labor is, ahol státusban volt, de eredményt nem mutattak fel. Mondván, hogy a csontok DNS kinyerésére és meghatározására nem alkalmasak. Ugyanez volt a helyzet a Szent László-hermában található csontereklye esetében. Kötetben olvashatjuk, hogy „érdemi vizsgálatokra, következtetések levonására, összehasonlításokra alkalmatlan DNS-szekvenciát nyertünk”. A mi idei mintavételünk azt támasztja alá, hogy ez nem így van. A koponya DNS-tartalma teljes és gyönyörű, a nemzetközi tudományos publikáció írását megkezdtük. Én is olvastam az I. András királyról szóló szenzációs híreket, de valójában eddig semmi nóvumot nem láttunk. Sokat nem is lehet, mert az Árpád-ház genealógiáját a Kásler Miklós vezette kutatócsoport már évekkel ezelőtt meghatározta. Egyáltalán, ezért van mivel összevetni a tihanyi csontokat. Ráadásul azt, hogy I. András a tihanyi apátságban nyugszik, eddig is mindenki tudta. A tényleges megerősítésről tudományos publikációt kellene letenni az asztalra. Az még nem jelent meg – mondta az igazgató. 

Az interjúban azt is megkérdezték a főigazgatótól, hogy lehetséges-e szétválogatni a székesfehérvári jelöletlen sírban található további királyi csontokat, amelyek biztos genetikai válaszokat adhatnának a magyar viharos történelem kérdéseire. A székesfehérvári osszáriumban őrzött csontok vizsgálata ugyanis több évszázados adósságot rendez eleink felé. 

– Ha csak az elmúlt ezer évet nézzük, hogy milyen főbb történelmi események történtek ott, már akkor a homlokunkra csapunk: „hogy hogy ez eddig nem történt meg”? Ezer évvel ezelőtt Szent István Nagyboldogasszony-bazilikája teljes szakralitásában kezdte meg működését. Ez lett a Regnum Marianum, azaz a Magyar Királyság apostoli királyainak koronázó helyszíne, majd végső nyughelyük. Olyan erőtér ez, ahol a Turul-dinasztia kihunyása után kétszáz évvel is koronáztak és temetkeztek királyaink. Aztán a török háborúk alatt szintén kétszáz évbe telt, mire teljesen elpusztították, amit a keresztény védőbástyát betöltő magyar nemzet már nem tudott megakadályozni. 1848-ban egyetlen sértetlen királysírt találtak épségben, III. Béláét, akit 1898-ban a Mátyás-templomban temettek újra. Innen történt a korábbi hármas összefogásnak köszönhetően az archeogenetikai mintavételezés, és így került megállapításra 2017-ben a Turul-dinasztia származása. Ha tetszik, ez az origó. 

Ezen kutatás alapján lehet azonosítani az elpusztult bazilikában és körülötte talált, összegyűjtött kilencszáz csontleletből a Turul-dinasztia tagjait. A kutatások még zajlanak rendkívül precízen és feszített tempóban, de ha csak egy vagy két Árpád-házi királyt, esetleg többet sikerül azonosítanunk, már elértük célunkat. 

De mi, magyarok szeretjük magasra tenni a lécet, rendesen elvégezni a munkát, ezért tavaly Horvátországban, Lepoglavában is vettünk mintát Hunyadi Mátyás fiának és unokájának földi maradványaiból és meghatároztuk a Hunyadi-ház genealógiáját is. Már csak a nemzetközi tudományos publikáció megjelenésére várunk, hogy hivatalosan is jobb kedvre derülhessünk Mátyás király származását illetően. Így, ha szerencsénk lesz, Hunyadi Mátyást is sikerül azonosítanunk – számolt be a kutatások állásáról az intézet főigazgatója. 

A teljes interjút ITT olvashatják el.