Az eszme persze nemes és tiszteletre méltó, és minden gúny nélkül mondtam, hogy tényleg hálás vagyok azért, hogy ebben a fogékony korban eljuthatott gyermekeimhez ez a szöveg. És hát a probléma is létezik, ne tagadjuk. Az sem baj, hogy néhol hibás, néhol negédes, néhol nehézkes, olykor modoros a szöveg („Másnap reggel, illetve épp azon a napon, ami az előző után következett egyel [sic!], tehát pont azon, amelyikről most mesélek, Panni és Gyuszi már kilenc óra körül ébren voltak, meg se várták, hogy Pipacs megnyalogassa a kezüket és hangos nyávogással ébresztőt fújjon.”), mert szinte egyedüliként képes a mai ifjúsági könyvpiacon erről a – ne tagadjuk – mindenkit érintő problémáról írni, és érvényes gondolatokkal áll elő a megoldási javaslatokat illetően is. Ezért külön dicséret illeti az alkotókat.
Béres Tamás: Igric nagyi. Takács Viktória rajzaival. Az Igrice Néptáncegyüttes KHE kiadása, Budapest, 2019.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!