– Ebben a közegben felkeltették érdeklődésemet a fiatalokból verbuválódó kis közösségek, akik egy jó buliért gyűlnek össze, akiket nem az összeolvadó cseh és szlovák trikolórt formázó koreográfia indít meg, akik még nem idomulnak ideológiákat jelölő formákba, akik önmagukat sportágak, zenei irányzatok, divatmárkák és globális tinédzser-szubkultúrák alapján határoznák meg – vall a munkafolyamatról a művész.
A Boulevardon a Hadik kávézó galériaterében – noha a fesztiválprogramtól függetlenül – fotókiállítást rendezett be: 100 portré című képsorozata Gömör Tamás fotós nemrég megjelent albumából mutat be több mint egy tucat képet. Negyedszázad munkáit rendszerezte a fotós, eddigi fotográfiai pályájának lenyomatait. Az alkalmazott fotózás több területén dolgozó művész leginkább a portréfotózást érzi sajátjának. Sokfelől jönnek a most kiállított arcok, többnyire művészek, tehát leginkább az alkotó ember érdekli, miközben a teremtés vágyának, a művészet szabadságának és küzdelmének, egyben magányának megfogalmazására jut.
Szintén művészeket, ezúttal zenészportrékat vonultat fel Kleb Attila nagyszabású kiállítása a Godot Kortárs Művészeti Intézetben. A Closer külföldi zenészeket ábrázoló portrék a fellépés előtti vagy utáni percekben készültek. Kleb Attila elmondása szerint éppen az benne az izgalmas, hogy ebben a rövid időben kell megteremteni az intimitást, amely közel hozza, számunkra ismeretlen arcait mutatja meg az alkotóknak. Ahogy fogalmaz, a műterem egy olyan különleges világ, ahol a fotográfusnak a pszichológus léleklátásával kell közelítenie az egyénhez, le kell tudnia hámozni róla a héjat, hogy képes legyen önmagát megmutatni. A hatalmas volt gyárépületben kihelyezett plakátméretű fekete-fehér képek különös erővel szólalnak meg, és a találkozás bensőségessé válik.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!