Az NKA nem segélyeket ad, hanem produktumokat támogat

Az 1993-ban létrehozott Nemzeti Kulturális Alap (NKA) fő bevételi forrása tíz éve az ötös lottó játékadójának 90 százaléka. A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatására szolgáló intézményt – amelynek elnöke Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere – is új helyzet elé állította a koronavírus-járvány. Erről beszélgettünk Lőrinczy György alelnökkel és megemlékeztünk a nemrég elhunyt alapítóról, Fekete Györgyről is.

Lőrinczy György: Munkára buzdítjuk a karanténba kényszerült művészeket Fotó: Kurucz Árpád

– Április 15-én elhunyt az NKA alapító elnöke, Fekete György. Közismert, hogy szívügye volt az intézmény és hogy önök között, főleg az utóbbi években egy olyan bensőséges kapcsolat alakult ki, amely adott helyzetben bizonyosfajta védelmet is jelentett az önt, illetve a kulturális alapot ért támadásokkal szemben.

– Fekete György kiállt az NKA szakmai függetlensége mellett egy negyedszázadon át. Legendás az a történet, ahogy anno az alap létrehozásának szükségességéről meggyőzte a kormányt. Öt percet kapott Antall Józseftől a kormányülésen, ahol mindössze egy mondatot mondott: „A kulturális alappal azokat a művészeti tevékenységeket kell finanszírozni, amelyek nélkül szegényebb volna a magyar kultúra, de erre a finanszírozásra senki nem képes.” Gyakran találkoztunk, még pár héttel a halála előtt is ebédeltünk együtt. Nagyon őszinte és karakteres véleménye volt mindenről. Tegyük hozzá: sokan vannak, akiknek az ember nem minden kijelentésével és tettével tud egyetérteni. Ám én a véleménykartelleket mindig zsigerből elutasítottam. Közös ügyekben hiszek, nekünk ilyen volt az NKA. Sokat segített, megtisztelő volt a bizalma.

– A veszélyhelyzet utáni első pályázati közleményükre viszonylag so­káig kellett várni, abban arra hivatkoztak, hogy kormányzati egyeztetésnek kellett megelőznie a kiírásokat. Mit jelent ez pontosan?

– Szerintem ebben a legfontosabb, hogy sokan informálisan meg nyilvánosan is arról beszéltek, hogy az NKA valamifajta segélyeket nyújtson. Azt kell tudni, hogy erre törvényi lehetőség sincs, de – összhangban a kormány döntéseivel – az NKA-ban is azt gondoljuk, hogy nem segélyt kell adni, hanem produktumokat kell támogatni, és olyan produktumokra kell kiírni pályázatot, vagy olyan művészeti célokra, amelyek ebben a helyzetben is megvalósíthatók. Tehát kétirányú a kormányzati egyeztetés, az egyik, hogy azok a célok, amelyeket mi kiírunk, összhangban legyenek a kormányzat általános elképzeléseivel (tehát hogy nem segélyt adunk, hanem munkára buzdítjuk a karanténba kényszerült művészeket, az online térben való értékes megjelenésre, amelyet már sokan el is kezdtek), a másik pedig egy pénzügyi dolog. Volt egy pár hét, ameddig a kormányzat nyilván átnézte, hogy honnan tud átcsoportosítani pénzeket. Nagy köszönet, büszkeség és nagy eredmény, hogy az NKA teljes, az eredetileg tervezett büdzséjére engedték, hogy kötelezettséget vállaljunk. Az elnökünk, Kásler miniszter úr is hangsúlyosan ezt képviselte. Ebből is látszik, hogy fontos a kultúra, mert az NKA-t nem érintette semmiféle zárolás vagy költségátcsoportosítás. A harmadik eleme pedig ennek a dolognak, hogy összhangban a kormány intézkedéseivel, nyilván amíg rendezvényeket nem lehet szervezni, addig nem is adunk ilyen jellegű támogatásokat.

– Hogyan alakították át az NKA pályázati struktúráit?

– Erre jó példa a színházművészet, ahol általában eddig produkciókat támogattunk, most pedig egy olyan pályázatot írtunk ki – amely arra a kollé­giumra nem annyira volt jellemző –, amely egy alkotópályázat, hiszen ha már otthon vannak a kollégák, akkor keressenek új darabot, fordítsanak, végezzenek kutatásokat és készüljenek a járvány utáni életre. Minden művészeti munkának van egy elmélyült előkészítő része is, meggyőződésünk, hogy az alkotói pályázatokkal most ezt kell támogatni. Ezek egyéni pályázatok, tehát azoknak a művészeknek, akik ezeken az alkotói pályázatokon most ebben a helyzetben akarnak indulni, nem intézményen keresztül, hanem magánszemélyként kell regisztrálniuk a támogatásra, amely arra van, hogy dolgozzanak, alkossanak otthon. Valószínű, hogy a tavaszra megnyert produkciók támogatásai úgyis át fognak kerülni az őszre. Ahol már beadták a pályázatot, ott meg úgy döntöttünk, hogy ne kelljen többször módosítani, hogy amikor egyértelművé válik, hogy mikortól lehet rendezvényt tartani, akkor egy úgynevezett halasztott státusból elő lehet venni a pályázatokat és meg lehet nézni, hogy melyik az a rendezvény, amelyik megvalósulhat ebben az évben. Akik pedig nem tudják megvalósítani a terveiket, azoknak esetleg a jövő évi rendezvényre vagy online térben való megjelenésre lehet támogatást adni.

Lőrinczy György: Munkára buzdítjuk a karanténba kényszerült művészeket
Fotó: Kurucz Árpád

– Az NKA bizottsága 2016-ban kinevezett tagjainak 2020. március ­31-én lejárt a mandátuma. Viszont hetekkel korábban kihirdették a járvány miatti veszélyhelyzetet. Milyen megoldást találtak?

– Szeretném nyilvánvalóvá tenni, hogy ennek semmi köze nincs a veszélyhelyzethez, ez egy törvényi határidő. A törvény szerint a miniszter úr, a Magyar Művészeti Akadémia és a szakmai szervezetek megtették már korábban a delegálásokat. Az okozott valamennyi problémát, hogy nem lehet most bizottsági üléseket tartani, de ezt megoldottuk: az újonnan felállított bizottságot online, illetve telefonon kellett felkészíteni a munkára, mivel nekik április elsején azonnal be kellett lépniük. Az NKA szellemiségének része volt az, hogy együtt ültek különböző szakemberek, és megvitatták a célokat és a pályázatokat. Bár a NKA egykor élen járt az ­online pályáztatásban, de a döntéshozatal sokszor személyes, illetve szakmai viták és egyeztetések alapján történt. Így feladat volt a szabályozási háttér biztosítása, hogy mind a bizottság, mind a kollégiumok tudjanak e-mailben vagy a ma használt konferencia-rendszereken dönteni, mert ez viszont nem volt megteremtve az NKA-ban. Erre kellett egy pici idő, de úgy gondolom, hogy ez nem okozott késlekedést, és voltak olyan döntések, amelyeket még március végén, hogy ne csússzunk, a leköszönő bizottság hozott meg.

– Akkor ez zökkenőmentesen lezajlott. Melyik kollégiumokat érintette legsúlyosabban a kialakult helyzet?

– Úgy gondolom, hogy talán a könnyűzenei terület az egyik leginkább érintett, bár más művészeti területeken is sajnos egyre kevesebb a most sokat hangoztatott közalkalmazotti vagy munkaviszony. De a könnyűzenei területen nulla százalék, tehát míg más területen azért elképzelhető, hogy valakinek egy munkaviszonya vagy hosszú távú szerződése van egy zeneiskolában, színházban, múzeumnál, kiadónál, ez a könnyűzenében teljesen kizárt, tehát ott mindenki vállalkozó.

– Hogyan reagáltak erre?

– Erre szerintem a Hangfoglaló program egy nagyon jó kezdeményezéssel rea­gált, kis koncertfelvételekre írt ki most gyorsan pályázatot. És beszállunk abba a kezdeményezésbe is, amit a PIM, az A38 és a Petőfi TV indított: biztonságos körülmények között, MTVA-s megjelenéssel könnyűzenei produkciókat rögzít és ezért tiszteletdíjat fizet. Tehát én azt gondolom, hogy ott talán a legnagyobb a baj, meg őket érinti leginkább a fesztiválszezon elmaradása is.

– Tehát van lehetőség együttműködésre is?

– Igen, van olyan lehetősége a bizottságnak, illetve a kollégiumnak, hogy úgynevezett egyedi pályázatokban olyan szakmai kezdeményezéseket támogasson, esetleg közvetlenül, amelyek szakmai konszenzuson alapulnak. Van egy másik példa is erre, mert a táncművészek szövetsége tett egy olyan javaslatot, amit egyben szavazott meg a kollégium és a bizottság. Tehát a táncművészek nem az NKA-hoz fognak fordulni, hanem a szakmai szervezetük kapott támogatást egy projektjükre az NKA-tól, amelynek megvalósításába bevonja a szabad alkotói energiákkal rendelkező táncművészeket.

A Nemzeti Kulturális Alap pályázataival kapcsolatos információk ITT érhetők el.