Budavári legendák historikus környezetben

Az alagút belsejében van egy lakás, amelyet apáról fiúra ad át a tradicionális hídmester-família. Fazekas János ebben az épületben nőtt fel, ősei valamikor egy uszályon érkeztek a Dunán Budapestre. Ugyanolyan elválaszthatatlan eleme a budai Várnak, mint Farkas Ernő, Horthy Miklós egykori írnoka, akit 1943-ban helyeztek várbéli otthonába. Az ő történeteik elevenednek meg egyetlen fotóból kiindulva a Várkert Bazár déli teraszán megnyílt szabadtéri fotókiállításon.

2020.09.24. Budapest Budavári legendák fotókiállítás Fotó: Kurucz Árpád Fotó: Kurucz Árpád

Zenész múltjából fakadóan régóta ismertem Fazekas Jánost, tudtam a történetét is, miszerint az alagút Lánchídra néző lakásában töltötte gyerekkorát, ez az otthon a hídmesterek lakása, generációk óta családjuké. Kevés olyan találó portrét láttam azonban róla, mint Tóth Richárd fotóját a csütörtökön nyílt Budavári legendák című kiállításon, a Várkert Bazár déli teraszán. A mára kiürült egykori lakás falára visszatükröződő megfordított Lánchíd képe mögött tűnik fel a hídmester, különös időtlenségben, a jelenre rávetülő múlt szürrealitásában.

Szintén Tóth Richárd fotójánál állok meg, az itt maradt egykorvolt arisztokrácia képénél, a sötét utcáról fotózott várbeli otthonból asztalára merengő asszonyt, Teleki Ilonát látjuk. Valamikor a családjuk birtokában volt az Edelsheim-Gyulai-palota, a Dísz tér 12. szám alatt, majd az államosítások idején a többi osztályidegenhez hasonlóan ők is elveszítették mindenüket.

A képek a várkert falainak díszleteibe ágyazva, az interpretáció széles skálájának utat engedve érkeznek meg a befogadókhoz
Fotók: Kurucz Árpád

A Budavári legendák több mint két tucat emberi történetet elevenít meg, 27 fotóval a Vár és a város szövetébe ágyazva, mintegy alapelemeit hazánk egyik legjelentősebb történeti-kulturális központjának. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) összefogása nyomán az egyetem tehetséges hallgatóinak képei által különleges élettörténetek kerülnek új fénytörésbe a Várkert Bazár déli panorámateraszán. Ebben a miliőben egymás szomszédai a Várban élő ismert polgár, plébános, rabbi, kántor, koronaőr, buszvezető, restaurátor, régész, hídmester és több híres ember leszármazottja is. Hatalmas, ledfénnyel megvilágítható dobozok két oldalán jelennek meg a fotók, amelyek a várkert falainak díszleteibe ágyazva, az interpretáció széles skálájának utat engedve érkeznek meg a befogadóhoz.

A csütörtöki megnyitón Máté Gábor, a MOME fotográfiai szakának vezetője arról beszélt, több hívószót fogalmaztak meg a hallgatóknak, amikor útjára bocsátották a pályázatot: egyebek mellett az elmélyült, szenvedélyes, szexi, meglepő, hősies, érzelmes, nyitott, kirobbanó jelzők szerepeltek a kulcsszavak között. – Számomra nagyon fontos, hogy a fiatalok a valós megbízások teljesítésekor is szabadon fogalmazhassák meg véleményüket különböző dolgokról, vagy a jelen kiállítás esetében emberekről – osztotta meg gondolatait Máté Gábor a megnyitón.

Sikota Krisztina, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. turisztikai és kulturális vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a turisztikai látványosságok mögött zsibongó, élő városrész rejlik, melynek karakterét az itt élő, dolgozó, hozzá kötődő emberi sorsok adják. – A kiállítás olyan, mint egy izgalmas családi fotóalbum, amelyben az idősebbektől a fiatalokig egymástól nagyon különböző személyiségek jelennek meg – fogalmazott.

A Budavári legendák kivitelezésében egyszerre nagyvonalú és elegáns, ugyanakkor a történetek szereplői nagyon is emberiek, mindennapiak. Képes arra, hogy a Vár egyik legszebb turisztikai pontjára elhozza múltunk töredékeit és a jelen dinamizmusát, mindeközben a nagyvárosi historikus környezet kisvárosi arcát is megmutassa.