Költözik az ágy, avagy mi lesz velünk holnap?

Az íróasztal sincs jó helyen, és valószínű ez volt az oka annak, hogy eddig nem tudtam jó tárcákat írni.

Az ember egy idő múlva, ahogy telik az idő, elkezd morgolódni, hogy nem jó az ágy, mert fáj a háta. Aztán megállapítja hosszas töprengés után, hogy rossz helyre van téve, biztos azért alszik nyugtalanul. Olvasni kezd a neten ebben a témában, és kideríti, hogy vannak bizonyos földsugárzások, sugárkereszteződések, illetve Hartmann-zónák két méterenként, legalább harminc centiméteres szélességben, amik ártanak hosszú távon az egészségünknek és a nyugalmunknak, de még nem érti, hogy minek a kereszteződései és csomópontjai azok, amik tönkre vágják az alvást.

Hosszú keresgélés után megtudja, hogy szakértők is vannak ebben a témában.

Ismerősöket hívogat hetekig ebben az ügyben, hogy nincs-e a kapcsolati hálójukban ilyen szakember.

Megoldódni látszik a baj, amint kiderül, hogy egyik jó barátunk csak azért alszik kielégítően, mert bemérette az egész lakását, és a kereszteződések, a sugarak meg a találkozási pontok alapján rendezte be a lakását.

Mi is így fogunk tenni!

Jön a szaki ingával, méricskél, és titkokat tár fel a mi kis parasztházunkról, vonalakat rajzol a földre, falra, bútorokra. – Hohó, vigyázzon! Törölhető az ön által használt írószer? Ó, nem? Hát akkor cseréljük ki valami lemosható krétával, miután már mindent összeirkált!

Fő a nyugalom! És a fő, hogy most már megoldódik az ágyban való nyugtalanságunk is, ami megéri még a legcsúnyább firkálást is. Legföljebb kifestjük újra a házat, és újra rakatjuk a padlót, ha nem tudjuk felsúrolni a piros kereszteket. A lényeg, hogy aludni tudjunk!

Miután minden szoba, lakófelület, fürdő, konyha, kamra feltérképeződött, berajzolódott, mágusunk hullafáradtan távozott. Kérdésünkre, hogy mit fizetünk, azt mondta, hogy neki tiltja a szakmája, hogy pénzt kérjen ezért, de mások ennyit és ennyit szoktak adni önszántukból.

Végre magunkra maradtunk. A tanultak, a bemérések és rajzok alapján elkezdtük újratervezni a bútorok elhelyezését, mert kiderült, hogy az egész lakás rosszul van berendezve. Ha egészségesek akarunk maradni, a franciaágyat a hálószoba ajtaja elé kell tennünk, ami azt jelentené, hogy az ajtót le kell szereltetnünk, mert ezentúl becsukni már nem tudjuk. Jó, de mit szólnak a vendégeink, ha meglátják, hogy a nappaliból egyenesen az ágyba esünk be, mit gondolnak rólunk, milyen emberek vagyunk? Az íróasztal sincs jó helyen, és valószínű ez volt az oka annak, hogy eddig nem tudtam jó tárcákat írni. A vonalakat és a kereszteződéseket figyelembe véve pont a szoba közepén lenne egy négyzetméteres helyecske, ahová épp elférne, hogy ne kapjak egyfolytában negatív hatásokat. A konyhánk is hiába gyönyörű, ha épp soha sincs kedvünk főzni a rossz, ártó energiák miatt. Sajnos le kell szerelnünk az egészet és máshova tennünk, ha egy jobb életet akarunk magunknak. Ááá… pont arra az oldalra kellene kerüljön, ahol az ajtó van, mely a kamrába nyílik. Ha azt megszüntetjük, mármint a kamrát s vele együtt az ajtót, megoldható lenne a főzési dilemma is. Na, de mi lesz a konyhaasztallal? Az már csak a fürdőbe férne el, a kád helyett tökéletes lenne, mert ott van a legnagyobb nyugalom. A kád úgyse vált be, és úgyis mindig sietünk a fürdéssel, talán megoldás lenne kicserélni egy zuhanyozóval, ami beférne a konyha egyik negatív szegletébe. A zuhanyzóban tölti az ember a legkevesebb időt.

A nappali úgy rossz, ahogy van.

Végül rájöttünk, hogy túl kicsi a házunk ahhoz, hogy kikerüljük a sugarakat. Bővíteni kellene északnyugati irányba vagy kétszáz métert, hogy minden kártékony földsugárzást kikerüljünk, és csak a pozitív hatású terekre tegyük azokat a bútorokat, amiket a leggyakrabban használunk, és ahol a legtöbbet tartózkodunk.

A számítgatással eltelt az éjszaka, így nem volt lehetőségünk se jól, se rosszul aludni. Mi lesz velünk holnap?