Frances Rauscher, akinek a nevéhez a Mozart-hatásként ismertté vált kutatás köthető, 36 amerikai főiskolai hallgatóval oldatott meg térbeli-logikai feladványokat három ülésben; az első alkalommal a feladatmegoldást tíz perc csend előzte meg, másodjára relaxációs útmutatásokat kaptak az alanyok, a harmadik alkalommal pedig Mozart két zongorára írt szonátáját hallgatták meg közösen a feladatmegoldás előtt. Az eredmények alapján az alanyok akkor nyújtották a legjobb teljesítményt, amikor Mozart művét hallgatták, de a kutatás eredményeit később nem sikerült reprodukálni. Sőt, a későbbi vizsgálatok inkább azt igazolták, hogy pozitív hatás csak rövidtávon értelmezhető, és zenei műfajtól független – olvasható a Liszt Ferenc Kamarazenekar lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Törlik a magyarok kedvenc sorozatát a Maxról, egy hónap maradt csak a darálásra
A kilencvenes években mindenkit a televízió elé szögezett.