Frances Rauscher, akinek a nevéhez a Mozart-hatásként ismertté vált kutatás köthető, 36 amerikai főiskolai hallgatóval oldatott meg térbeli-logikai feladványokat három ülésben; az első alkalommal a feladatmegoldást tíz perc csend előzte meg, másodjára relaxációs útmutatásokat kaptak az alanyok, a harmadik alkalommal pedig Mozart két zongorára írt szonátáját hallgatták meg közösen a feladatmegoldás előtt. Az eredmények alapján az alanyok akkor nyújtották a legjobb teljesítményt, amikor Mozart művét hallgatták, de a kutatás eredményeit később nem sikerült reprodukálni. Sőt, a későbbi vizsgálatok inkább azt igazolták, hogy pozitív hatás csak rövidtávon értelmezhető, és zenei műfajtól független – olvasható a Liszt Ferenc Kamarazenekar lapunkhoz eljuttatott közleményében.
A zenetanulástól fejlődik az intelligenciánk
Számos kutatás született a zenehallgatásnak a kamaszok fejlődésében betöltött pozitív szerepéről is. Egy nemrégiben készült összefoglaló tudományos cikk a friss kutatási eredmények alapján hét olyan területet határoz meg, ahol a zenének pozitív szerepe lehet. Ezek a következők:
az esztétikai érzék, az identitás, a szocializáció, az érzelemszabályozás és az érzelmek feldolgozása, a motiváció, a nemi szerepek és pozitív fejlődés.
– A zenei ízlés egyfajta szubkultúrához való tartozást is jelent, amely meghatározott társadalmi szerepekkel való azonosulást is maga után von – tette hozzá Maróti Emese zenepszichológus.
A torontói egyetem kutatója, Glenn Schellenberg több mint tíz éve arra kereste a választ, hogy van-e pozitív összefüggés a zenei tanulmányok és az intelligenciateszteken elért eredmények között. A kutató megállapította, hogy a zenei képzésben részt vevő diákok 62 százalékkal jobb eredményt nyújtottak, mint a hagyományos oktatásban részt vevő társaik. Ráadásul a pici koruktól zenei képzésben részt vevő gyerekek könnyebben sajátíthatnak el idegen nyelveket.
A zenének jutalomnak kell lennie
– Legyen szó egyszeri zenehallgatásról vagy éveken át tartó zenetanulásról, bizonyított tény, hogy a zene csak akkor fejti ki jótékony hatását, ha pozitív érzelmi állapot társul hozzá,
egyszerűbben szólva, ha nem kötelességként, nyűgként élik meg ezt a gyerekek – mutatott rá Maróti Emese.
A zenepszichológus szerint a szülőknek és a pedagógusoknak meghatározó szerepük van abban, hogy olyan támogató környezetet teremtsenek, amelyben a gyerekek örömforrásként élhetik meg a zenét. Nélkülözhetetlenek tehát az olyan kezdeményezések, amelyek elvárásoktól mentesen hívhatják felfedezőútra a gyerekeket a klasszikus zene világába.
