Okosabb lesz-e gyermekünk a klasszikus zenétől?

Évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget, hogy miként hat a zene a szellemi-lelki fejlődésre. A máig legnagyobb visszhangot kiváltó kutatás eredményei Mozart-hatásként híresültek el a kilencvenes években, amelyek szerint a bécsi klasszikus szerzőt hallgatva amerikai egyetemisták jobban teljesítettek egy IQ-teszten. Az eredményeket azóta sokan vitatták, ám most a Liszt Ferenc Kamarazenekar az MTA-LFZE Aktív Zenetanulás Kutatócsoport kutatója, Maróti Emese zenepszichológus segítségével körbejárta, milyen pozitív hatást gyakorol bizonyítottan a klasszikus zene a gyerekekre.

Munkatársunktól
2021. 06. 07. 14:24
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Frances Rauscher, akinek a nevéhez a Mozart-hatásként ismertté vált kutatás köthető, 36 amerikai főiskolai hallgatóval oldatott meg térbeli-logikai feladványokat három ülésben; az első alkalommal a feladatmegoldást tíz perc csend előzte meg, másodjára relaxációs útmutatásokat kaptak az alanyok, a harmadik alkalommal pedig Mozart két zongorára írt szonátáját hallgatták meg közösen a feladatmegoldás előtt. Az eredmények alapján az alanyok akkor nyújtották a legjobb teljesítményt, amikor Mozart művét hallgatták, de a kutatás eredményeit később nem sikerült reprodukálni. Sőt, a későbbi vizsgálatok inkább azt igazolták, hogy pozitív hatás csak rövidtávon értelmezhető, és zenei műfajtól független – olvasható a Liszt Ferenc Kamarazenekar lapunkhoz eljuttatott közleményében.

A zenetanulástól fejlődik az intelligenciánk

Számos kutatás született a zenehallgatásnak a kamaszok fejlődésében betöltött pozitív szerepéről is. Egy nemrégiben készült összefoglaló tudományos cikk a friss kutatási eredmények alapján hét olyan területet határoz meg, ahol a zenének pozitív szerepe lehet. Ezek a következők:

az esztétikai érzék, az identitás, a szocializáció, az érzelemszabályozás és az érzelmek feldolgozása, a motiváció, a nemi szerepek és pozitív fejlődés.

– A zenei ízlés egyfajta szubkultúrához való tartozást is jelent, amely meghatározott társadalmi szerepekkel való azonosulást is maga után von – tette hozzá Maróti Emese zenepszichológus.

A torontói egyetem kutatója, Glenn Schellenberg több mint tíz éve arra kereste a választ, hogy van-e pozitív összefüggés a zenei tanulmányok és az intelligenciateszteken elért eredmények között. A kutató megállapította, hogy a zenei képzésben részt vevő diákok 62 százalékkal jobb eredményt nyújtottak, mint a hagyományos oktatásban részt vevő társaik. Ráadásul a pici koruktól zenei képzésben részt vevő gyerekek könnyebben sajátíthatnak el idegen nyelveket.

A zenének jutalomnak kell lennie

– Legyen szó egyszeri zenehallgatásról vagy éveken át tartó zenetanulásról, bizonyított tény, hogy a zene csak akkor fejti ki jótékony hatását, ha pozitív érzelmi állapot társul hozzá,

egyszerűbben szólva, ha nem kötelességként, nyűgként élik meg ezt a gyerekek – mutatott rá Maróti Emese.

A zenepszichológus szerint a szülőknek és a pedagógusoknak meghatározó szerepük van abban, hogy olyan támogató környezetet teremtsenek, amelyben a gyerekek örömforrásként élhetik meg a zenét. Nélkülözhetetlenek tehát az olyan kezdeményezések, amelyek elvárásoktól mentesen hívhatják felfedezőútra a gyerekeket a klasszikus zene világába.

Várdai István, a Liszt Ferenc Kamarazenekar művészeti igazgatója a téma kapcsán úgy fogalmazott: – A zenehallgatás és -tanulás számos módon gazdagítja az életünket, a mindennapi tapasztalatunk és a legfrissebb kutatások egyaránt bizonyítják ezt. A pozitív zenepszichológiai hatások bemutatásával – éppen úgy, ahogy az elmúlt hetekben elindított, általános iskolásokat célzó zenei rajzpályázatunkkal is – a klasszikus zene iránti érdeklődés felkeltése és megerősítése, végső soron pedig a zene megszerettetése a célunk.

Zeneművek által ihletett rajzok

Rajztanfolyamot vagy a kamarazenekar zenészei által tartott különleges zeneórákat is nyerhetnek azok az általános iskolások, akik június 10-ig jelentkeznek a zenekar rajzpályázatára.

Zeneórákat is lehet nyerni a rajzpályázaton Fotó: Liszt Ferenc Kamarazenekar

A pályázaton Haydn, Bach és Dvořák egy-egy híres zeneműve által ihletett rajzokkal jelentkezhetnek két korcsoportban az első–nyolcadik osztályos diákok. A beérkezett pályázatok az együttes Facebook-oldalán is publicitást kapnak, és a legnépszerűbb mű alkotójának munkáját közönségdíjjal ismerik el. Különdíjban részesíti továbbá a kamarazenekar azt az intézményt, ahonnan a legtöbb érvényes pályázat érkezik. A legaktívabb intézmény diákjai számára a Liszt Ferenc Kamarazenekar exkluzív minikoncertet ad iskolájukban. A nevezés részletei ITT érhetők el.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.