Jól ismert kis- és nagyvárosok kevéssé ismert helyszínei

Bő egy esztendeje az Építészfórum vlogot indított, amelynek ötletadója, szerkesztője, szerzője, házigazdája Torma Tamás, aki – miként a szakportál írja – az „Építészfórum régi barátja”. A videó­sorozat több mint 32 epizódnál tart, amelyek közül a 30. kiemelkedő, 234 ezres látogatottsággal dicsekedhet a Facebookon.

Az említett rész a Hegedűs-villát mutatja be. Tudják, ez a téglafalú, tornyos, bástyás épület a Gellért-hegy oldalában, amelyről számtalan városi legenda kering, amelyek majd mindegyikének van valóságalapja. Ezekről természetesen megemlékezik a vlogger, s elárulja, hogy a villa másolat, eredetije Genovában magasodik a tenger fölé, s noha középkorinak tűnik, a Castello Türkét 1903-ban építette Gino Coppedè, kora népszerű tervezője.

Torma Tamás mögött a Hegedűs-villa
Fotó: Építészfórum

Ugyan Építészfórum meg persze épületek, ám ha ebben kimerülne a vlog, sohanapján érne el csaknem negyedmilliós látogatottságot. Az épületekben, épített és természeti terekben emberek töltik mindennapjaikat, az ő sorsukra emlékeztetnek a falak, műtárgyak vagy akár a fák. No, ezekről mesél Torma Tamás. Jogos hát az Építészfórum szerkesztői bejegyzése, amely szerint: „Az Egy hely elmélyült, emberi történetei a Facebook kevés eredeti és releváns, magyar nyelvű tartalmai közé tartoznak.”

Eltekintenék a közösségi felület jellemzésétől, mielőtt letiltana Cukorhegyi úr magánhadserege pusztán ­pedagógiai célzattal. Mert eme nevelői megszállottsága már odáig duzzadt, hogy balliberális véleményeket, véleményezőket is cenzúráznak. Haladár ­ismerőseim nem győznek szörnyülködni, amiért mostanság őket szintén letiltotta a rejtélyes algoritmus. Ők legalábbis a chipek, a szoftverek, a mesterséges intelligencia hibájának tudták be a méltánytalanságot, ami sújtotta őket. Amit mi persze az eltelt egy évtizedben már megszoktunk, tudva, nem algoritmus tevékenykedik a háttérben. Elég a cukorhegyizésből!

A vlogger a fentebb leírtak szellemé­ben olyan ikonikus helyeket mutat be, mint a Gellért-hegyi víztározó, a Bambi eszpresszó vagy idéz fel a múltból olyanokat, mint a Wichmann kocsma, a budai Skála, az egykori ecseri piac. Legutóbb pedig Mátyásföldön, pontosabban a városrész villanegyedén kalauzolt végig, ami 1887-ig vadászterületként, annak utána nyaralóövezetként szolgálta a székesfővárosiakat.

Izgalmas nyomozásra invitál az az epizód, ami arról tudósít: három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, melyek mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk. Persze az egykori Elvarázsolt kastély sárkányai ők, akik anno a mai Széchenyi (Kirakodó, Lánchíd, Ferenc József, Roosevelt) téren őrizték harmadik társukkal egy raktár bejáratát, az első rakparton, ahol Reiter Ferenc tervei nyomán építették a rakkikötőt, ahol is jégtörő funkciót töltöttek be a vadak. Hogy az 1856-ban öntött delfineket hol lelhetik fel? Nos, nézzék meg a kisfilmet, megtudják.

Kisfilmet, amennyiben a videók öt-hét perces játékidejükkel pontosan megfelelnek a mai netes tűréshatárnak. Rövidsége dacára mégis kimerítően sok információval lát el mindenkit Torma Tamás, aki meggyőző spontaneitással beszél a kamera előtt.

Méghozzá nem kizárólag Budapestről. Foglalkozik a bia­torbágyi viadukttal, a balatonboglári Gömbkilátóval, a Balaton-felvidéki mosóházakkal. Azaz „a falusi patyolattal” – így a szerkesztő-műsorvezető, elmagyarázva: az apró, falvakon átfolyó patakokat használták tisztításra. Óbudavárott például a 70-es évekig az ott találhatóba járt öblögetni egy idős néni.

Persze, ha mindezt pusztán elmesélné a vlogger, akkor sem dicsekedhetnének jelentős látogatottsággal, de a stáb (Baranya Ákos, Bordán Attila, ­Ruszthi Zsolt) mindent megmutatnak: mindenekelőtt pompás drónfelvételeken meg gondosan válogatott és megmozgatott archív képeken.