„Nincs élet könyvtár nélkül, nincs könyvtár élet nélkül”

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója bő esztendővel ezelőtt, a járványhelyzet felívelésekor, az intézmény ideiglenes bezárásával kezdte meg munkáját. Természetesen Rózsa Dávid a veszélyhelyzeti intézkedéseknek tett eleget, s a zárt kapuk dacára számtalan újítást kezdeményezett, hogy az OSZK hozzájáruljon a világ összmagyarság-identitásának erősítéséhez.

Rózsa Dávid Fotó: Havran Zoltán

Kulturális Identitásunk erősítése

A következőkben kitértünk a könyvtárakat is erősen sújtó Covid-helyzetre.

2020. március 16-án volt az első munkanapom a nemzeti könyvtárban, ahol reggel rögtön jeleztem, hogy másnaptól nem nyitunk ki. Egy nappal korábban még a KSH Könyvtár főigazgatójaként voltam kénytelen ugyanezt megtenni

– idézte fel a különleges esetet, hozzátéve: az online felületeken s aztán – amikor tavaly júniustól novemberig újra megnyitottak – élőben is jól érzékelhető volt az emberek kultúrszomja.

– Nem kígyóztak ugyan a sorok, mint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár előtt, de mi nem kölcsönzünk, kizárólag helyben szolgáltatunk, s olvasótermeink így is megteltek.

Ismét bebizonyosodott: nincs élet könyvtár nélkül, s fordítva: könyvtár sincs élet nélkül

– így Rózsa Dávid.

Rózsa Dávid
Fotó: Havran Zoltán

A zárás óta online szolgáltatnak, sőt robbanásszerű fejlődésen ment keresztül a virtuális könyvtár.

– A járványhelyzettől független stratégiai célkitűzésünk, hogy minden kultúrkincset hozzáférhetővé tegyünk az interneten keresztül az egész nemzet számára. Hogy elérjük mindazokat, akik egyébként nem jönnének fel hozzánk a Várba. S persze nemcsak a határainkon belül, hanem a Kárpát-medencében és a diaszpórában élőkre is gondolunk. Ezzel mindenütt hozzájárulunk a kulturális identitás erősítéséhez – szögezte le a főigazgató.

Ezt a folyamatot a pandémiás helyzet felgyorsította. Az elmúlt fél évben öt projektet indítottak el. Elsőként a trianoni évforduló alkalmából a Fotótér adatbázist I. világháborús hadi és az 1930–1940-es évek Erdélyét ábrázoló művészfotókból, majd az alapító Széchényi Ferenc gróf kollekciójából származó, közel ezer régi térképet. Október 23-ra időzítették az 1956-os szöveges plakátok és röplapok gyűjteményét. Ezután következtek a kora újkori, újkori metszetek, végül idén január­ban a könyvtár hetvenezres gramofonlemez-gyűjteményéből 2600 digitalizált felvételt tettek közzé a Hangtárban. Ezeket folyamatosan bővítik. 2021 folyamán várható többek között a kódextöredékek, több évszázadnyi ex libris, a múlt század eleji művészi grafikus plakátok, a Babits-levelezés és a történeti életútinterjúk publikálása.

Erős online jelenlét

– Vajon a kiállításokhoz kapcsolódó színvonalas előadások átkerültek a virtuális színtérre? – érdeklődtem. – Kutatói kezdeményezésre indítottuk azt a sorozatot, amelyben Visy Beatrix irodalomtörténész a könyvtár raktárában őrzött kincseket mutatja be Kalandok a raktárban címmel – árulta el a főigazgató, aki szeretné, ha ősztől szabadegyetemi formában mind élőben, mind az online térben folytatódna az izgalmas sorozat. – Azért is fontos a virtuális jelenlét, mert az OSZK távol esik a felsőoktatási intézményektől, s megközelítése sem a legegyszerűbb, főleg a fővároson kívül élőknek – vélekedett Rózsa Dávid, majd elmondta: az online elérhetőségre mutatkozó igényt pontosan mutatja a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) látogatottsága, ahová mára több mint 21 ezer kötetet töltöttek fel.

– Online szolgáltatásaink összlátogatottsága harminc százalékkal nőtt 2019-hez képest. A tavaly tavaszi lezárás kezdetén ez a hatvan százalékot is meghaladta – büszkélkedett a főigazgató. – Az egyedi felhasználók száma egy hónapban 500 és 700 ezer között mozog. A magyar kultúra napján indult Hangtár esetében már az első három napon 34 ezer kattintást regisztráltunk az oldalon. Idei legnagyobb szabású célunk a MEK megújítása és az OSZK tartalomszolgáltató ernyőportáljának létrehozása.

Az OSZK nemzeti intézményként az ország könyvtárügyének fontos alakítója és eredményeinek bemutatója. A könyvtárak pandémia alatti teljesítményével kapcsolatban az OSZK részeként működő Könyvtári Intézet folytatott kutatást év elején.

Több mint 680 határon belüli és csaknem negyven határon túli intézményt vizsgálva azt az eredményt kaptuk, hogy a könyvtárak több mint 85 százaléka legalább egy, de döntő többségük legalább három újítást bevezetett. A kitűnően képzett és elhivatott könyvtárosok kreatív újításokkal és maximális szolgálatkészséggel látják el feladataikat a járványhelyzetben is

– fogalmazott Rózsa Dávid.