Erre kérte Tisza István a maradéki magyarokat

„Amíg Maradékon megmarad ez a hit, addig lesz itt magyarság” – mondta Tisza István 1918 szeptembere végén Maradékon, egy kis, szerémségi szórványtelepülésen. Pár hét múlva, október 17-én jelentette be az országgyűlésben, hogy ezt a háborút elvesztettük, és október 31-én meggyilkolták. Hogyan került a magyar miniszterelnök a legdélebbi „magyar végekre”, és miért szimbolikus maradéki kitérője? A falu megfogadta a miniszterelnök intelmét, és nevéhez híven megmaradt a szerb–horvát tengerben. Tisza István látogatását emléktáblával örökítette meg a Magyar Patrióták Közössége a hét végén. Az ünnepségen jártunk.

Tisza István látogatásának színhelye, az egykori gyülekezeti terem ma is áll, hisz később templommá alakították és toronnyal bővítették ki. 

Ebben a teremben találkozott Tisza István a maradéki magyarokkal. Pillanatfelvétel az ünnepi istentiszteletből. Fotó: Bökönyi Levente

A 90-es években egy helyi szerb katona golyósorozatot eresztett a templomba, de azon kívül más atrocitás szerencsére nem érte a maradéki magyarokat. 

A Magyar Patrióták Közössége kezdeményezésére a hét végén avatták fel Tisza István emléktábláját a templom oldalán, melyen részt vettek délvidéki magyar lelkipásztorok, politikusok és a Magyar Nemzeti Összetartozás Bizottságának képviseletében Fenyvesi Zoltán országgyűlési képviselő is. 

– Míg a háború első lövése azt az embert ölte meg, aki sohasem képviselte a magyarok érdekeit, addig az utolsó azzal az emberrel végzett, akinek egész élete a magyarok érdekeinek a védelméről szól. Egy nemzetet a határain kell védeni. Maradék, ahogy azt a neve is elárulja, a nemzet határa, peremközösség. Ha elvész a szórvány, az előbb-utóbb a tömb szórványosodásához vezet. Ha elvész a tömb, akkor az egyenes út a nemzetrész elvesztéséhez – mondta Fenyvesi Zoltán, aki kitért arra, hogy a maradéki magyar közösségre a Patrióták irányították a figyelmet a 2015-ös jótékonysági estjükkel. A képviselő arról is beszélt, hogy a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében Délvidéken három új óvodát építenek és 44-et újítottak vagy éppen újítanak fel 1,5 milliárd forint értékben.

A maradéki óvoda és szórványközpont. Fotó: Bökönyi Levente

Az emléktábla avatásán felszólalt Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke is, aki hangsúlyozta, hogy 

Maradék, nevéhez és Tisza István intelmei­hez hűen megőrizte hitét és magyarságát, a miniszterelnök itteni látogatása pedig jelképes, mert arra int, hogy minden időben foglalkozni kell a szórványban élő magyarokkal, hisz minden magyar számít. 

A tábla felállítását az Emberi Erőforrások Minisztériuma anyagilag is támogatta.