A manufaktúra mintaboltjában tartott bemutatón Várhegyi Attila, a Hollóházi Porcelánmanufaktúra Kft. ügyvezetője arra emlékeztette a résztvevőket, hogy vállalatuk Magyarország tíz legrégibb gyárának egyike, amely számtalan kudarcot és óriási sikereket egyaránt megélt fennállása 244 esztendejében.
A sikerekről szólva az ügyvezető az üzlet falain körbefutó polcok egyikére, az ott főhelyen álló vázára mutatott.
– Ez az 1902-es párizsi világkiállításra készült, itt mögöttünk, ez a másik, Plácido Domingo 80. születésnapi ajándéka, s tartalmazza a mester összes szerepét – árulta el Várhegyi Attila, megjegyezve: másfél évvel ezelőtt kötöttek együttműködési megállapodást, hogy a vadászati világkiállításra a természetet, a vadászatot kedvelő társadalom részére készítenek valami igazán emlékezetes meglepetést, ami méltó a kiállításhoz.
– Kovács Zoltán államtitkár úr ajánlotta figyelmünkbe Boros Zoltán, Arany Ecset Toll díjas, vadászati festő- és grafikusművészt – mondta az ügyvezető, hozzáfűzve: vele sikerült elkészíteni a vadonatúj kollekciót, amely a Nimród névre hallgat.
– A munka nem ért véget, hiszen egy új kollekció a gyár életében mindig meghatározó – emelte ki Várhegyi Attila. – Folytatjuk újabb és újabb tárgyak tervezésével, megvalósításával.
– Kijelenthetjük, hogy a lehető legkomplexebb kiállítást rendezzük a Hungexpón, illetve kapcsolódó eseményeivel, egész Magyarországon – szögezte le Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár, aki kifejtette: ilyen mennyiségű program- és látványelemre, amelyek önmagukban is megállják a helyüket, s amelyek rávilágítanak a vadászat és az ember, az ember vadászathoz való viszonyára, talán még a látogatók sem gondoltak.
– A kerámia a középkortól a vadászati kultúra meghatározó elemének számít – fűzte tovább gondolatmenetét az államtitkár, rámutatva: Hollóháza Magyarország legrégebb óta folyamatosan működő porcelánmanufaktúrája, amelynek vadászattal foglakozó munkái sok-sok család asztalán megtalálhatók.
– Így természetes volt, hogy a vad- és erdőgazdálkodás történelmi, kulturális és szakmai elemei mellett – amik nélkülözhetetlenek a fenntarthatósághoz, amit az egy a természettel szlogenbe sűrítettük – minél többet megmutatunk Magyarországból – fogalmazott Kovács Zoltán, átadva a szót a tervezőnek, akiről elmondta: a magyar vadászati grafika és festészet élő klasszikusa.
– Remélem, hogy más anyagon, mint a papír vagy a vászon, szintén megállják a helyüket ezek a műalkotások – szólt Boros Zoltán. – A hollóházi manufaktúra fontos segítséget nyújtott, hogyan tudom átdolgozni az akvarelleket, hogy ha átkerülnek erre a nemes anyagra, a legkevesebb grafikai információ vesszen el.
– Kiderült, milyen nehéz a ceruzarajzot átvinni a porcelán felületére? – kérdezte Kovács Zoltán.
– Igen, mert kezdetben rengeteg részlet elveszett. Azt kellett megtanulnom, mely részleteket kell karakteresebben ábrázolnom – mesélte a művész.
– Kevesen tudják, de a porcelán nem tűri a feketét, sötét foltként jelenik meg rajta – vetette közbe Várhegyi Attila.
– Ezért nem is használtam feketét, helyette több sötét színből kevertem ki, így lehet mélységet, tónust adni az alakoknak, amikor a fényben életre kelnek a színárnyalatok – summázta Boros Zoltán.
A Vadászati és természeti világkiállítás szombaton nyitja meg kapuit, a Hungexpo Kiállítási és Kongresszusi Központ frissen felújított pavilonjaiban.
