Több mint száztíz év után tér vissza az Operába Az ezred lánya

Polgár Csaba rendezésében és Kovács András Péter prózai jeleneteivel láthatja a közönség Donizetti vígoperáját, Az ezred lányát január 14-től az Erkel Színházban. Az előadás főbb szerepeiben Szemere Zita, Boncsér Gergely, Farkasréti Mária/Schöck Atala és Palerdi András lép színpadra, az Opera Zenekart és Énekkart Fabrizio Maria Carminati vezényli.

Magyar Nemzet
2022. 01. 07. 19:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Donizetti első Párizsban, francia librettóra írt operája a huszonegyedik francia tüzérezred által felnevelt, katonás fiatal mindeneslány, Marie és az érte akár a francia seregbe is beállni kész tiroli fiú, Tonio történetét meséli el. Kettejük szerelmét eltérő irányba próbálja terelgetni az egész ezredet képviselő apafigura, Sulpice őrmester, valamint a lány nemesi származását felismerő és Marie-ra a tőle idegen előkelő neveltetést és házasságot kényszerítő Berkenfield márkiné, mielőtt a fiatalok egyszerre fordulatos, humoros és romantikus története révbe ér – olvasható a Magyar Állami Operaház lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Miután Nápolyban nem kapott konzervatóriumi kinevezést, és munkáját a cenzorok is nehezítették, Donizetti 1838-ban Párizsba költözött, ahol sorozatban mutatták be darabjait. Az ezred lánya művei többségétől eltérően nem irodalmi mű adaptációja, hanem Jules-Henri Vernoy de Saint-Georges és Jean-François Bayard eredeti librettójából készült darab a francia vígoperák stílusában. Bravúrszámának Tonio „Ah! mes amis, quel jour de fete!” kezdetű áriája számít, ami nyolc magas C-t tartalmaz, és amit az előadói hagyomány egy kilencedikkel is megtold.

Ugyan a szereposztás miatt a darab az 1840-es párizsi premieren kis híján megbukott, a francia hazafias érzelmek húrjait pengető vígopera később rendkívüli népszerűséget ért el. Míg a XX. század folyamán az Amerikai Egyesült Államokban és Európa több országában is fokozatosan beépült a törzsrepertoárba, Magyarországon jóval mostohább sors jutott neki. A pesti Nemzeti Színház 1844-ben mutatta be, itt mindössze harminchárom előadást ért meg a Magyar Királyi Operaház 1884-es megnyitásáig, de csupán ötvennégy alkalommal láthatta a közönség a dalszínház produkciójában, legutóbb 1908 januárjában, vagyis majdnem pontosan száztizennégy éve.

Díszletállítás Az ezred lány című darabhoz        Fotó: Rákossy Péter

Az Opera eredetileg a 2020/21-es, A francia múzsa szezonja elnevezésű évadában tervezte bemutatni Donizetti vígoperáját, ezt pótolja az idei színrevitel. Az előadást Polgár Csaba vitte színre, aki prózai színházi szerepei mellett számos zenés színpadi előadás rendezőjeként és közreműködőjeként is ért el sikereket. Az ezred lánya francia nyelvű zenei betétei mellett tekintélyes prózai részeket is tartalmaz, amelyeket magyar nyelven Kovács András Péter humorista átdolgozásában hallhat a közönség.

Az előadás főbb szerepeit Szemere Zita (Marie), Boncsér Gergely (Tonio), Palerdi András (Sulpice), valamint Farkasréti Mária/Schöck Atala (Berkenfield márkiné) alakítja. Az Opera Zenekart és Énekkart Fabrizio Maria Carminati dirigálja, aki 2018-ban Leoncavallo Bohémek című operáját vezényelte az Erkel Színházban, és amellett, hogy több évtizedes, jelentős nemzetközi karmesteri és intézményvezetői tapasztalattal bír, Donizetti műveit is mélyrehatóan ismeri.

Borítókép: Szemere Zita és Boncsér Gergely a vígopera próbáján (Fotó: Rákossy Péter)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.