Szilvay Gergely, a Mandiner újságírója, az est moderátora mindenekelőtt a fogalom tisztázásának szükségességét vetette fel, amely nem csupán ellentéteket, de sok esetben hasonló gondolatokat is szült a vitapartnerek között.
Békés Márton, a Kulturális hadviselés – A kulturális hatalom elmélete és gyakorlata című kötet szerzője úgy vélte, a jobboldal a kultúráért folytatott harcban eredményesebb, mint a progresszívek. Mint mondta, a rendszerváltoztatás utáni húsz évben képződött liberális, posztkommunista komplexum mára, tizenkét év jobboldali vezetés után kezdi elveszteni a kulturális hegemóniáját.
„Az olyan hárombetűs kulturális apparátusok körül folyt harc Magyarországon, mint a CEU, az SZFE, az NGO-k, és az MTA. Ezek a harcok szerintem lezárultak, az intézmények kezdenek kimenni a progresszívek lába alól, hiába van médiainfrastruktúrájuk és Soros-támogatásuk” – fejtette ki a történész, miközben a jobboldali kultúrharc eszközeiként olyan orgánumokat említ, mint a Scruton, a Kommentár és a Pesti Srácok.
A Kommentárban rendszeresen megjelennek Kiss Viktor írásai is, a legújabb számban a konzervatív korszak illúziójáról értekezik, melyben kritikus hangon szól a jobboldali kulturális építkezéssel kapcsolatban. Úgy véli, a kultúrharcot a hagyomány és a folyamatosan megújuló elemek közti ellentét hívja életre.
„A rendszerváltás utáni kultúrharc kiváltó oka az a kérdés, hogy mi legyen a posztkommunista kultúra sorsa” – állítja. Mint mondta, mára furcsa helyzet állt elő: a konzervatívok és a posztmarxisták egy térfélre kerültek ebben a kérdésben, mert mindketten próbálnak kitalálni valamit a fogyasztói kultúra és az NGO-k, a progresszív liberálisok által szorgalmazott abszolutista kultúra ellen. Békés Márton ehhez a gondolathoz csatlakozik a megállapítással, miszerint kettőjük álláspontja a globális, neoliberális, kapitalista kultúra elleni harcban ér össze.
– Nekünk azonban nincs olyan illúziónk, hogy van mihez visszanyúlnunk; tudjuk, hogy egy teljesen új kultúrát kell létrehoznunk
– mondta Kiss Viktor, aki szerint az jelenti a fő problémát, hogy olyan kulturális sokk zajlik a nyugati világban immár harminc vagy akár ötven éve, amely abból ered, hogy minden korábban létező kultúrát felbontanak. Szerinte a progresszív liberális erők ennek a folyamatnak csak az egyik helyzetbe hozott szereplői. Erre azért kell valami egészen újat kitalálni válaszként, mert a régit teljesen szétbombázták, a politikai erőknek is ehhez kell valahogy viszonyulniuk – vélte.
Békés Márton szerint azonban baloldali kulturális stratégia nem létezik Magyarországon, nagy a fogalmi zavar; ellentétben van egy jobboldali kulturális forgatókönyv, amely népvédelemre és a szuverenitás védelmére épül.
Szóba kerültek a NER kulturális törekvései is, melyekkel azonban Kiss Viktor véleménye szerint nem sikerült mélyreható társadalmi kulturális változást elérni.
– Direkt és indirekt kulturális folyamatokat és autoriter válaszokat indít be a társadalomban, amelyeket veszélyesnek gondolok – mondta, majd a tanársztrájkot hozta példának.
– Attól tartok, hogy félre fog menni, mert nincs meg az önkritikai mechanizmusa. Félek, hogy ebből egy cinikus, hazug rendszer lesz – tette hozzá.
– Egy százéves ciklusnak az újabb elrugaszkodási pontján vagyunk, ami nemcsak politikailag és gazdaságilag, de kulturálisan is kezd felépülni.
E mögött van egy nemzeti blokk, megalakult egy tartós társadalmi többség, amely nemcsak ennek a korszaknak a gazdasági, szociális programjait támogatja, hanem elkezdett kulturális praxisként is működni – fejtette ki válaszában Békés Márton; majd azt is megjegyezte, hogy a határon túli magyarok kettős állampolgárságával ma Magyarországon nem lehet politikailag szembemenni – egyedül a DK próbálkozik vele –, és ez is a NER eredménye. Mint mondja, konszenzus övezte gondolat, hogy a család a társadalom alapegysége, és a gyermek a kultúraátadás kulcsa – ezt törvénybe kellett foglalni a nagytőke által diktált trenddel szemben. Ennek a megvédése lesz az idei választás fő tétje; úgy véli, hogy április 3-án kulturális szavazás is lesz.
Borítókép: Kiss Viktor, Szilvay Gergely, Békés Márton (Fotó: Mandiner/Ficsor Márton)