Magas polcon a nemzeti könyvtár

– A kormány által támogatott Országos könyvtári rendszer projektnek köszönhetően az intézmény történetének legnagyobb infrastrukturális beruházása valósult meg – mondta a Magyar Nemzetnek Rózsa Dávid. Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával az elmúlt két év tapasztalatairól, eredményeiről és fejlesztéseiről beszélgettünk, valamint beavatott minket a Látjátok feleim… című dokumentumfilm elkészítésének munkálataiba is.

Rózsa Dávid OSZK Főigazgatója 20220207 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

– Térjünk vissza az elmúlt időszak értékeléséhez. Az intézmény bérhelyzete is sokszor téma volt az utóbbi években. E területen miként sikerült javítani?

– Az első nagy lépést ezen a téren 2020 őszén tettük meg, amikor – az intézmény elődeim alatt jellemző gyakorlatával felhagyva – úgy döntöttünk, hogy a személyi keretet kizárólag munkatársainkra fogjuk fordítani. Ezzel és a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével egyidejűleg kapott hatszázalékos emeléssel a kollégáink nyolcvannyolc százalékát érintő, átlagosan huszonegy százalékos béremelést hajtottunk végre. Továbbá tavaly, amikor a kultúrstratégiai intézményeknek többletforrást biztosított a kormány – 1,1 milliárd forinttal megnövelve az intézmény költségvetését –, megvalósult a bérfejlesztés harmadik üteme, amely a munkatársak több mint nyolcvannégy százaléka esetében újabb huszonkét százalékos béremelést jelentett. Ha ezeket összeadjuk, látszik, hogy rengeteg kolléga bére emelkedett egy év alatt negyvenöt-ötven százalékkal. A könyvtárszakmai területen dolgozók átlagbére ötvenhat százalékkal nőtt. Hat év szünet után, 2020-ban visszavezettük a juttatási elemek közé és megdupláztuk a kafetériát. Az előbb említett nagy projekt és az épülő piliscsabai archiválóraktár mellett ez is ékes bizonyítéka annak, hogy a nemzeti könyvtár (és általában a kultúra) milyen magas polcon van – szemben a 2002 és 2010 közötti ínséges időkkel.

Rózsa Dávid szerint legnagyobb infrastrukturális beruházásuk valósult meg. Fotó: Bach Máté

– Milyen új online és offline tartalmakat tettek hozzáférhetővé az előző két évben?

– Az OSZK-ban sokáig megoldatlan feladat volt, hogy a létrejött digitális tartalmak elérhetővé váljanak az online térben. 2020. június 4-én, Trianon századik évfordulója alkalmából indítottuk el Fotótér nevű tartalomszolgáltatásunkat, majd a következő hónapokban közzétettünk történeti térképeket, metszeteket, régi plakátokat, röpiratokat, hanglemezeket. Babits Mihály halálának nyolcvanadik évfordulóján, 2021 augusztusában indítottuk el kézirattári tartalomszolgáltatásunkat, a Copiát, ahová felkerült digitális formában a Babits házaspár teljes levelezése, ami több mint 6600 levelet jelent. De most is rengeteg új tartalommal készülünk, köztük Széchényi Ferenc kéziratos térképeivel, art decós és szecessziós plakátanyaggal a XX. század első harmadából, valamint az új- és modernkori ex libriseket tartalmazó adatbázissal. Folyamatosan bővülnek már meglévő tartalomszolgáltatásaink, több lépcsőben zajlik a Magyar Elektronikus Könyvtár megújítása. Hamarosan teljesen új külsővel, kezelőfelülettel találkozhatnak a felhasználók. A webarchiválás 2021. január 1-je óta jogszabályban rögzített kötelezettsége az OSZK-nak, ami azt jelenti, hogy mentjük a teljes magyar webtér tartalmait. Jogszabályi lehetőségeinkkel élve idén szeretnénk minél több, közpénzből elkészült honlap archivált tartalmát szabadon elérhetővé tenni. Néhány hónapon belül elkezdődik az országos könyvtári platform éles üzeme egy külső partnerintézménynél – ezzel a szoftverrel a hazai könyvtárak munkáját kívánjuk segíteni. Kiemelendő, hogy tavaly minden korábbinál több pénzt, összesen száznyolcmillió forintot fordítottunk állománygyarapításra, amely szintén évtizedekig a mostoha területek közé tartozott. Megvásároltuk Magyarország egyik legnagyobb magán-térképgyűjteményét, benne száz unikális magyar vonatkozású térképpel. Hogy ne csak magunkról beszéljek: kötelespéldány-osztályunk adatai azt mutatják, hogy a 2020-as pandémiás év dermedtsége után 2021 jelentős gyarapodást hozott a tervezett kiadványok és az új kiadású vagy utánnyomott könyvek számát tekintve.

– És a nemzeti könyvtár készítette el a magyar kormány egyik ajándékát, a Pray-kódex díszmásolatát az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából hazánkba látogató Ferenc pápának. Emellett a Halotti beszéd és könyörgést, az első összefüggő magyar nyelvemléket őrző kódexről és a díszmásolatról Látjátok feleim… címmel dokumentumfilmet forgattak. Beavatna a munkálatokba?

– A Pray-kódex díszmásolatának készítésekor tudtuk, hogy dokumentumfilm formájában szeretnénk megörökíteni minden pillanatot. Hiszen mindannyiunk számára világossá vált, hogy ez most egy olyan feladat, amely a nemzeti könyvtár gazdag történetében is kiemelt momentumnak számít. A Pray-kódex a XII. századi magyarországi egyházi kultúra és általában a magyar művelődéstörténet egyik legfontosabb dokumentuma. A kézirategyüttes számos jelentős művészet- és zenetörténeti, jogi, történelmi forrást tartalmaz. Ebben található egyetlen fennmaradt középkori évkönyvünk, az Annales Posonienses (Pozsonyi évkönyvek), amely a magyar történelem évszázadain vezet keresztül, egészen a XIII. század elejéig. Innen értesülünk többek közt Géza fejedelem haláláról, István király megkoronázásáról és Gellért püspökké szenteléséről. Ahhoz, hogy a Pray-kódex díszmásolata létrejöhessen, szükség volt a digitalizáló, állományvédelmi, restaurátor, könyvkötő, kézirattáros, nyomdász szakemberek és kutatók munkájára. Különösen ügyeltünk arra, hogy ne legyen túldíszített a kódex, hiszen eredetileg mindennapos használatra készült. A munkálatok több hónapon át tartottak, közben pedig a dokumentumfilmes kollégák rögzítettek minden egyes munkafolyamatot. Összesen huszonhárom órányi filmnyersanyagot vettek fel.

– Komoly feladatot jelenthetett mindezt hetvenperces dokumentumfilmbe sűríteni.

– A dokumentumfilm elkészítése kapcsán három kollégámat emelném ki: Sudár Annamária látta el a forgatókönyvírói, rendezői feladatokat, az ő fejében hamar összeállt, mit és hogyan szeretnénk megmutatni. A felvételek mellett több mint százötven vágóképet is tartalmaz a film. Ballagó Gergely operatőr kamerája minden egyes részletet gyönyörűen megörökített, míg a vágás Hanák Luca munkáját dicséri. A film alatt olyan Haydn-darabok szólnak, amelyek kottáit itt őrizzük az OSZK-ban.

– Ha már szóba került Haydn és a zene, milyen együttműködés jön létre a nemzeti könyvtár és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ között?

– Színháztörténeti és zeneműtárunk egyik legértékesebb állományrésze, voltaképpen koronaékszere az Esterházy-gyűjtemény, amelyben XVIII–XIX. századi zeneszerzők, mások mellett Haydn, Werner, Albrechtsberger kéziratos kottái találhatók meg. Évtizedek óta ezt a korszakot kutatja Vashegyi György, aki a régizene korhű hangszereken való előadásmódjának apostola. Elfeledett zenei kincseink címmel már szerveztünk hagyományteremtő koncertet tavaly ősszel a lovardában, február 11-én pedig együttműködési megállapodást kötünk a Haydneummal, amelynek célja, hogy a nálunk őrzött régizenei kottákat, dokumentumokat digitális formában is feltárjuk, elérhetővé tegyük. Így elsőként ez a nemrég létrejött hazai intézmény adhatja majd elő e remek zenéket, s ez országimázsunk szempontjából is fontos kulturális tett.

– Február 11-én megnyílik az OSZK digitalizáló központja. Milyen téren jelent ez előrelépést az eddigiekhez képest?

– Egy hatalmas csarnokban felépült a térségben egyedülálló digitalizáló központ. Munkafolyamataink újrahangolásával idén tízmillió oldalt tervezünk digitalizálni. Korábban ennek a töredékét sem tudtuk megvalósítani. Nem azért, mert nem akartuk, hanem azért, mert másfél évbe került, amíg ezen a területen felszámoltuk a több évtizedes rossz gyakorlatokat. Most már minden készen áll a tömeges digitalizálásra és az unikális – nagyon érzékeny, különleges és nagy méretű – dokumentumok feldolgozására is.

Borítókép: Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója (Fotó: Bach Máté)