A magyar–német koprodukcióban készült filmet német színészekkel is leforgatták, azzal a nem titkolt céllal, hogy nemcsak a hazai bemutatásra, hanem a komoly nemzetközi piacnak számító, németországi forgalmazásra is szánták. Utóbbi elgondolás végül nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem hozta meg a külföldi áttörést.
Ellenben idehaza a film annyira népszerű lett, hogy hatása a mai napig érezhető, és 1945-ig egyértelműen etalonnak számított. A film rendezője az akkoriban Németországban dolgozó Székely István, operatőre magyar részről Eiben István volt. Székelyt a filmgyár vezetői által Berlinbe szalasztott delegáció könyörögte haza. Székely, aki végigjárta a hazai budapesti színházak előadásait, maga szemelte ki Kabos Gyulát a főszerepre. A látványért, a német Max Heilbronner felelt. A produkciót a cseh Sonor Film gyártotta, és a film teljes mértékben Magyarországon készült.
A fővárosi Hunnia Filmgyár minden igényt kielégítő műtermei lényegesen olcsóbbá tették a film elkészítését, szemben az eredetileg tervezett berlini filmstúdió műtermeivel.
A Hunnia stúdiói a mai napig állnak Zuglóban, a „Filmgyárban”. A magyar filmesek a kor legmodernebb technikai felszerelését Németországból szerezték be. A produceri teendőket az előbb említett gyártó cég tulajdonosa, Albert Samek jegyezte, akinek kezdettől fogva az volt a meggyőződése, hogy a film átütő sikert fog elérni. Ezzel szemben a színikritikusok és a hazai szakma képviselői is visszafogottan álltak a filmhez. Ez jórészt annak volt köszönhető, hogy az első magyar hangosfilm, A kék bálvány nem aratott osztatlan sikert. A Hunnia ezért örömmel fogadta a német–cseh filmkészítő segítségét a film forgatásánál, Samek pedig vasmarokkal tartotta a kijelölt anyagi keretek között a stáb költéseit.
A forgatás a felújított és korszerűsített Hunnia Filmgyár zuglói, Gyarmat utcai műtermében zajlott.
A néhány külső felvételt szintén itt, a stúdió udvarán vettek fel, például a film elején látható automobilok felsorakozását. Ma már beazonosíthatatlan két helyszín, a Schneider-villa bejárata és a Rezeda kertvendéglő.
A belső jelenetekhez közel 800 négyzetméter terület állt rendelkezésre, egybenyitható műtermekkel, mozgatható díszletelemekkel. Külön díszletet építettek a nagypolgári villa szinte összes szobájához. A nagy méretű díszletek leginkább a mulató jelenetben érvényesülnek, itt csendül fel a Pá, kis aranyom! című dal, az első magyar filmzenesláger.
Itt forgott – Főszerepben Magyarország 
