Itt forgott – Főszerepben Magyarország, 12. rész

A korai magyar filmgyártást lezáró némafilmes korszakot követően, a stúdiók fokozatosan fordultak a hangosfilm irányába. A közönség érdeklődése a filmek felé töretlen volt, és fokozott kíváncsisággal vártak minden egyes új alkotást. 1929 óta voltak próbálkozások, a hangosfilmtechnikával, az első magyar hangosfilmnek A kék bálványt tekintjük. A komédia – bár nagy költségvetéssel és Jávor Pál főszereplésével készült – mégis bukás volt. A második hangosfilm, az 1931. november 27-én a Royal Apollo moziban bemutatott Hyppolit, a lakáj című komédia sikere minden várakozást felülmúlt. Legalábbis Magyarországon.

Fotó: mcpp

A belső jelenetekhez közel 800 négyzetméter terület állt rendelkezésre, egybenyitható műtermekkel, mozgatható díszletelemekkel. Külön díszletet építettek a nagypolgári villa szinte összes szobájához. A nagy méretű díszletek leginkább a mulató jelenetben érvényesülnek, itt csendül fel a Pá, kis aranyom! című dal, az első magyar filmzenesláger.

Az alkotók igényeinek megfelelően a forgószínpadszerűen bejárható helyszínek, így praktikusan több nézőpontból is fényképezhetők voltak. A lámpaparkot Efa és Weinert típusú fényforrások alkották, melyek akkoriban a legmodernebb technikai szintet képviselték. Ezek az új filmes lámpák halkan és zajmentesen biztosították a forgatáshoz szükséges fényeket. A kameracsapat már mozgó statívokon tudott dolgozni, és a hangmérnök részére is külön kialakított szoba állt rendelkezésre, ahol a forgatás során, zajmentesen tudta ellenőrizni a felvétel készítésénél a hang tisztaságát. Nagy gondot fordítottak a művészek és mellékszereplők részére fenntartott kiszolgálóhelységek kényelmes ellátására. Saját szekrények, öltözők, mosdók, sőt a filmsztárok részére még különálló zuhanyzókat is kialakítottak. A stúdió területén fodrászműhely gondoskodott a megfelelő smink- és hajigényről. A 30-as évektől kezdve a technikailag megújult magyar filmgyártás ipari mértékben dolgozott, és vállalt akár folyamatos bérmunkákat. 

Bár a Hyppolit cselekménye Budapesten játszódik, érdekesség, hogy ez képileg alig érezhető a történetben. Mindössze egyetlenegy olyan jelenetet találunk a filmben, ahol felvillan az évtizedre jellemző városi anziksz. A pesti éjszakában feltűnő Oktogon neonfényei nagyvárosokra utaló miliőre enged következtetni.

Terka (Fenyvessy Éva) és Benedek (Jávor Pál) érzelmekkel átszőtt autós duettje finoman árnyalja a kabaré viharos tempóját. 

Az Oktogon éjszaka. Jelenet a filmben: 01:08:28-tól, 01:08:40-ig. Fotó: Basa Balázs/Názer Ádám

Az Oktogon nappal. Fotó: Basa Balázs/Názer Ádám

A néhány éve digitálisan is felújított másfél órás film igazi szórakozást nyújt a nézőnek. Lendületes humora, szállóigévé vált mondatai, fanyar megjegyzései mindörökre megmaradnak a magyar filmrajongók széles táborának legnagyobb örömére. 

Felhasznált források: 303 Magyar film – Amit látnod kell, mielőtt meghalsz; http://mtva.hu/en/sajto-es-fotoarchivum/6894-szekely-istvan-filmrendezo-forgatokoenyviro-a-hyppolit-a-lakaj-rendezoje-115-eve-szueletett; http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/491.html; http://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/hunnia-filmgyar-rt; http://users.atw.hu/horvathomas/magyarfilm.htm  

Borítókép: Kabos Gyula Schneider Mátyás vállalkozó és Csortos Gyula Hyppolit, a lakáj szerepében (Fotó: Filmarchívum)