Itt forgott – Főszerepben Magyarország, 10. rész

Jókai Mór romantikus történelmi regényének megfilmesítését az 1960-as évek közepén Várkonyi Zoltán vállalta. Az ismert mű adaptációját nagyszabású, látványos filmeposzban képzelte el, melyben a történet mint élő történelmi tabló adja vissza a reformkor időszakát.

Mivel a magyar filmgyártás korábban csak ritkán vállalkozhatott ilyen léptékű alkotás elkészítésére, a feladat nem ígérkezett könnyűnek. Az elképzelt jelenetek vizuális megjelenítését Várkonyi kezdettől fogva olyan külső helyszínek bevonásával képzelte el, melyek minden igény szempontjából megfelelnek a korhűségnek. A Mafilm budapesti stúdiójában készített felvételek leginkább a szokásos belső jelenetek helyszíneit adták. A bécsi Plankenhorst-palota termei és szobái, a Brigitta nővérek zárda kulisszája, a honvéd vezérkar tiszti szobája, a hadbírósági tárgyalóterem, valamint a véreskezű Haynau tábornokot bemutató képsorok stúdió díszletek között készültek. De ugyanígy műteremben volt felépítve a szenpétervári mulató, ahol az egzotikus táncosnő, Jéza bűvölte el a férfiak tekintetét. A film többi jelenetéhez igyekeztek külső helyszínt találni.

Így a történet elején látott nemesdombi főispáni kúria épületének, a Vas megyében meghúzódó Sibrik-kastélyt szemelték ki az alkotók.

A Baradlay család székhelyének ábrázolása elegáns megjelenésben mutatja be a nemesi kúriát. A Bozsokon található késő reneszánsz stílusú várkastély komoly történelmi múlttal rendelkezik. Annak idején Mátyás királynak épült mint vadászkastély, majd a későbbi századok során a Sibrik és Nádasdy család is birtokolta. Nemesi kettős címerük a mai napig látható a várkapu feletti homlokzaton. A múlt század elején az időközben elszegényedett Sibrik família eladta a várat. Új tulajdonosa, a pesti Iparművészeti Múzeum igazgatója, Végh Gyula és felesége Wimpfenn Mária grófnő lett. A meglehetősen távolságtartó, zárkózott életvitelt folytató Végh rengeteg értékes műtárgyat költöztetett ide a fővárosból. A helyi emberek furcsán tekintettek a szakállas földesúrra. Mogorva stílusa miatt sok zaklatásnak volt kitéve, amely végül tragédiába sodorta a magának való tudóst. Öngyilkossága egybeesik a pártállam vagyonelkobzási időszakával, és az arisztokrácia kényszerű kitelepítéseivel. A kastély kertjének végleges formáját, a parkosítás megvalósítását feleségének köszönhetjük. A nyaranta alkotótáboroknak is helyt adó kastély egész évben várja látogatóit.  

Bozsok, Sibrik-kastély. Jelenet a filmben: I. rész 00:35:38-tól 00:36:19-ig           Fotó: Basa Balázs–Názer Ádám

Amikor az elhunyt férj végakaratával szembehelyezkedő özvegy hazahívja fiait, a diplomataként a cári udvarban élő Baradlay Ödön (Bitskey Tibor) távoli földről indul el. Legalábbis a film dramaturgiája szerint, mert a valóságban a magyarországi hazautazáshoz a gödöllői sportrepülőtér területe volt kijelölve. A szánon menekülő Ödön társával Leonyid kapitánnyal (Bujtor István) együtt éhes farkasok elől menekül. A jelenet felvételére 1965 januárjában került sor. Az oroszországi dermesztő tél látványos rekonstruálásáról és a metsző, fogcsikorgató jeges szél imitálásáról két repülőgép rotor gondoskodott. Bár elegendő hó fedte be a területet, Várkonyi mégis úgy gondolta, hogy nem baj, ha a táj képét, plusz gipsztörmelék és összetört hungarocell darabok pluszban kiegészítik. Némileg árnyalja képet, hogy az itt felvett akció jelenetek során a farkasoknak álcázott kutyákat sajnos valóban lelőtték. 

Ennél lényegesen esztétikusabbak és szebbek azok a percek, amikor az élő díszletekben Sopron és a budai vár történelmi lenyomatai tárulnak szemünk elé.

A film első részében, a bécsi forradalom képeiben, párhuzamosan látjuk megjelenni a császárváros korabeli arculatát a hűség városában, valamint a budai Vár Bécsi kapu terének környékén.

A film egyik meghatározó helyszíne a baroneszpalota képe, a Plankenhorst család fényűző gazdagságát szimbolizáló épület. A városi palota barokk stílusjegyeire utaló külső homlokzatát teljes egészében önálló díszletelemként hozták létre, ami akkoriban nem kis teljesítmény volt. Az elképzelt látványvilág megvalósítása komoly gyártási igényt támasztott. A fából ácsolt és hátulról keresztgerendákból megerősített épületkompozíció teljes egészében kitakarta a Bécsi kapu téren álló budavári evangélikus templom főhajóját és tornyát. A film operatőre, Hildebrand István a teret igyekezett mindig más irányból fényképezni. Az esti jelenetekben szemből látjuk a teret és a díszletet. A nappali perspektívát ugyanakkor kicsit elcsalták az alkotók. A hintón utazó Liedenwall Editet (Polónyi Gyöngyi) és az őt lovon kísérő Baradlay Richárdot (Mécs Károly) ugyanis a Táncsics Mihály utca egyik emeleti ablakából látja Plankenhorst Alfonsine (Béres Ilona). A nézési szög viszont jócskán ellentmond a palota filmben látott helyének, hiszen amikor ezt a képet nézzük, akkor a túloldalon lévő Fortuna utcai házak mellett bal felől a felépített kulissza is megjelenik. A bécsi forradalom jeleneteiben néhány további műemlékjellegű ház is feltűnik még a budai várban. A Nándor utcai épületek akkor jelennek meg, amikor a Krámer (Benkő Gyula), az udvari besúgó az éj leple alatt próbál menekülni a feldühödött tömeg elől. 
Várkonyi remek érzékkel használta ki a filmben azt az építészeti hasonlóságot, amely a budai várnegyed és a soproni belváros között érzékelhető. A forradalom bukásának filmkockáiban már a soproni Fő tér és közvetlen környezete köszön vissza. Szintén itt forgatták a Baradlay-huszárok hősies helytállásának képsorait, amikor a felhergelt csőcselék a Brigitta zárda falait próbálja áttörni. A forgatási helyszínt az Orsolya tér adta, ahol egy üresen álló foghíjtelken építették fel a nővérek zárdáját stilizáló kerítést. A kolostor előtt látható korabeli macskaköves burkolatot csupán a film kedvéért tették le, ugyanis az akkori belvárosban már aszfaltfelületen lehetett sétálni, ennek megjelenése viszont nem illett a XIX. századhoz. Bécs korabeli városképéhez egy angolparkszerű, természetes környezetet is beillesztettek még a filmbe. A margitszigeti zenélő kút és a japánkert idilli képe akkor látható, mikor a szerelmes huszárkapitány Editet kísérgeti a városban. 

A történetben kiemelt hangsúlyt kap a 1848–49-es forradalom és szabadságharc ábrázolása. 

A bécsi forradalmat követő zűrvaros napokban magyar küldöttség érkezik a császárvárosba. Baradlay Ödön egy gőzhajó fedélzetén lelkesítő szavakkal buzdítja a bécsi forradalmárokat. A Duna-parti jeleneteket a Szentendrei-szigeten lévő Tahitótfalu révkikötőjében forgatta le Várkonyi Zoltán. A kikötő képi világának idilli megteremtéséről egy nyitott zenepavilon és egy hajóállomás díszlete biztosított hangulatos korrajzot. A folyó túloldalán feltűnő Vác pedig többek között székesegyházának és piarista templomának tornyaival színesítette a jelenet, a császárváros sziluettjének megfelelő bemutatást.  

Később a magyar huszárok dezertálásának első fontos helyszíne az osztrák–magyar határvidék, amelyet a filmben a fertőrákosi kőfejtő és közvetlen környéke jelenített meg. A nagy turisztikai vonzerejű egykori bányavidék függőlegesre fejtett, hatalmas méretű falaival rendkívüli látványt nyújt. A mészköves területnek már a forgatás idején is jól megközelíthető volt, ezért is merülhetett fel mint izgalmas, autentikus helyszín. A Baradlay Richárd és Palvicz Ottó (Nagy Attila) közötti személyes párbaj első állomását is itt rögzítették, igaz, némi megrajzolt grafikai háttérrel kombinálva. 

A következő találkozásnak már a budai hegyekből többször látott, szintén mészköves, sziklás tájegység, a Budaörsi kopárok és a Farkas-hegy, illetve völgy adott otthont. Szintén itt forgatták az isaszegi csata egyes jeleneteit, amikor az egyesült honvédsereg a nemzetőrökkel és a huszárokkal együtt meghátrálásra kényszeríti a császári csapatokat. A kanyargó völgy bejárata felett, közvetlen a Csillebérchez vezető erdei úton látjuk azt a rövid képsort, mikor egy katonai ellenőrző ponton egy utazó batárt állítanak meg. A kocsiban a legfiatalabb Baradlay és édesanyja utaznak. A fehér mészköves talaj a sziklákkal és a közeli fenyvessel egy olyan ismert zsáner helyszíne a filmnek, mely több magyar játékfilmben is visszaköszön.  

Az említett isaszegi csata további jeleneteit egy egész más természeti helyszínen egészítették ki. Az ország keleti részén található Ónod elsősorban a Rákóczi-szabadságharcban betöltött szerepéről ismert. Az ónodi országgyűlés a Habsburg-ház trónfosztásának emlékét őrzi. A Rákóczi által támogatott rendek törvényes úton akartak függetlenséget és önállóságot biztosítani Magyarországnak. Az elszakadásra vonatkozó törekvés szülte meg később az ennek nyomán kirobbanó felkelést, valamint a szabadságharc elkeseredett küzdelmeit. A film készítői mindvégig tisztában voltak azzal, hogy a készítendő alkotás olyan nemzeti érzelmekkel bír, amely minden esetben a magyar nép hősies történelmére és dacos ellenállására utal vissza. Mécs Károly, aki a film egyik fontos főszerepét alakította, így emlékszik a forgatás időszakára:

A munka során mindenki 1848 szellemében dolgozott. Hazafias kötelességként fogtuk fel a jeleneteket, sőt azok a színészek, akik az osztrák katonákat alakították, nem akartak eléggé küzdeni a magyar katonák ellen, ezért több jelenetet újra kellett forgatni. Mindenki büszkén viselte a huszáröltözéket, melynek még aranyozott zsinórzata is korhű volt. Ezeket kifejezetten a forgatás miatt gyártották le.

Az ónodi csata jelenet más szempontból is kiemelt jelentőségű volt. A képeken nemcsak a lovasság és a gyalogság küzdött egymással, hanem felállított tüzérségre is komoly szerep jutott. A robbanások, az égő, a leszakadó híd, a golyóbecsapódások nagyon komoly forgatási koncentrációt igényeltek. A közönségkedvenc színész hátborzongatóan emlékszik azokra a felvételekre, amikor az osztrák gyalogság egy nagy rohammal beveszi a honvédsereg hídállásait. Elmondása alapján, a magas kamerakránon (kamera daru) ülő Hildebrand István észre sem vette, hogy az egyik robbanás következtében a szerteszét hulló díszletdarabok és egyéb ágak, gallyak pont a kamera felé csapódnak be. A kritikus pillanatok elég izgalmas helyzeteket teremtettek, amelyek rosszabb esetben akár balesetet is okozhattak volna. Szerencsére nem így történt. A községtől nem messze, a Júlia-erdő határában felállított díszletházakból viszont a forgatás végére (paraszt porták, kerítések, tanyasi istállók, és persze a nagy gonddal felépített fahíd) jóformán semmi nem maradt épen. A pirotechnikusok a csatajelenetek közepette most is kiváló munkát végeztek. 

Az Országház utca 21. alatt találjuk a budai Vár egyik patinás, ma már műemlék épületét, amely a filmben még a várostrom előtt jelenik meg. Baradlay Richárd hűen betartja Palvicz Ottónak tett fogadalmát, és Pest-Budára érve felkeresi azt a személyt, aki a gyermek hollétéről tud. Mint kiderül, ez nem más, mint a csizmadia Mihály mester. A váratlan látogatóként érkező magyar huszárt nagy örömmel fogadja a házigazda. A valóságban is szép történelmi múltú épületet a helytörténeti lexikonok Spilbiller–Falkoner-házként tartják nyilván. A ház neve, az 1686-ban a töröktől visszafoglalt és az ezt követő években a budai Várba betelepített német kereskedő egyikére, Hans Spilbillerre, valamint később, a XVIII. században itt lakott, skót felmenőjű festőművészre, Falkoner Xaviér Ferencre utal.

Budai Vár, Országház utca. Jelenet a filmben: II. rész 00:43:46-tól 00:44:14-ig             Fotó: Basa Balázs–Názer Ádám

A szabadságharc egyik fényes diadalaként jegyzik a történelemkönyvek Buda visszafoglalását. A gyűlölt Hentzi őrnagy vezette védők ellen megkettőzött dühvel támadó honvédsereg az 1849. május 21-i rohamban vette be a várat. Filmes szempontból a történelmi esemény valós rekonstruálása újfent nem ígérkezett könnyű feladatnak. Buda ostromának bemutatása csakis olyan képi megjelenítést engedett, amely valósághű környezetben szimulálja az elképzelt jelenetet. Külön nehézséget jelentett, hogy a budai Vár és a palotarész a második világháború következtében súlyos károkat szenvedett. A vár déli részén található épületegyüttesek felújítása a 60-as évek elejére készült el, bár a rondella előtti kopár domboldal még nem túl tetszetős látványt nyújtott. Várkonyi Zoltánnak azonban pontosan így volt tökéletes. Az engedélyek a fővárosi tanácstól és a műemlék védelmi hivataltól hamarosan megérkeztek, így már semmi akadálya sem volt, hogy elkezdődhessen a forgatás a várnál. A nagyszámú statisztériával felvett ostromjeleneteknél szintén fontos volt, hogy a kamera milyen szögben mutatja a harci cselekményeket. Vigyázni kellett a kitakarásokra, hiszen egy-egy villanyoszlop vagy járdafelület rögtön lebuktatta volna az alkotókat. A rondellán belüli képsorok kevesebb kockázattal jártak, mert a várban lévő köves burkolat megőrizte eredeti állapotát. 

Az utolsó képkockákon a fiatal Baradlay Jenő kivégzése szomorú mementója a filmnek.

A jelenet forgatási helyszínéül szintén egy történelmi helyszínt talált a stáb. Talán nem sokan tudják, hogy

A kőszívű ember fiaiban, a gellérthegyi citadella, a pesti Újépület gyűlölt várbörtöneként jelenik meg.

A hírhedt katonai erőd és laktanya a valójában a Lipótvárosban állt, de még az 1890-es évek végén lebontották. Az elbukott szabadságharc után számos katonai kivégzésnek adott helyet. A film befejezésében látható kivégzési jelenetet az erőd külső falai előtt, a fellegvár melletti sétány egyik kiszögellésében vették fel. Mivel nem totál képen látjuk a jelenetsort, így a háttérben lévő falfelület olyan érzést ad a nézőnek, mintha egy zárt börtön udvaron lennénk.

Jókai romantikus irodalmi műve klasszikus alkotás, amely egy nemesi család viszontagságos évein keresztül mutatja be a hazaszeretet és a függetlenség hősies eszméit. A két részes monumentális film méltó párja lett az 1869-ben megjelent regénynek.

A korszak legnagyobb színművészeit felvonultató alkotás máig az egyik legnépszerűbb történelmi kalandfilm.

Felhasznált források: 303 Magyar film – Amit látnod kell, mielőtt meghalsz; Jelenetek, egy operatőr életéből – Hildebrand István legendáriuma; http://archiv.magyar.film.hu/filmtortenet/filmelemzesek/a-koszivu-ember-fiai-1965-filmtortenet-elemzes.html; http://sopronanno.hu/bejegyzes/a-koszivu-ember-fiai-cimu-film-diszletei-a-belvarosban; http://sopronanno.hu/bejegyzes/a-koszivu-ember-fiai-a-forgatas-elokeszitese; http://urbface.com/budapest/a-spilbiller-falkoner-haz; https://gallery.hungaricana.hu/hu/BDKPhoto/4787/?img=0; https://veol.hu/hetvege/szabadsagharcos-hos-emlekezete-1609778; https://www.youtube.com/watch?v=olPTEFkwaro; https://filmturista.blog.hu/

Borítókép: Jelenet a filmből (Fotó: Filmarchívum)