időjárás 10°C Eufrozina , Kende 2022. szeptember 25.
logo
Klasszikus magyar filmek forgatási helyszínei filmturistaszemmel: Cha-cha-cha (1982)

Itt forgott – Főszerepben Magyarország, 27. rész

BASA BALÁZS–NÁZER ÁDÁM
2022.07.10. 10:34 2022.07.11. 15:09
Itt forgott – Főszerepben Magyarország, 27. rész

Gruber Ernő történetét, 1982-ben mutatták be a hazai mozik. A film a 60-as évekbe kalauzolja a nézőt, ahol a vasárnapi tánciskolában a „kiskisasszonyok és a kisgavallérok” próbálnak ismerkedni egymással, Kovácsi János alkotása azonban nemcsak remek korrajz, hanem egy személyes drámán keresztül is mesél. A főszerepet az akkor pályakezdő húszéves Rudolf Péter játszhatta el, és akinek a nagyszerű alakításához az is hozzájárult, hogy a színész, valóban inkább nézett ki a szerep szerinti 15 évesnek, mint amennyi valójában volt. A kispolgári élet hétköznapjai mellett megismerkedhetünk az évtizedre leginkább jellemző szokásokról, viselkedési formákról.

Mivel a Cha-cha-cha cselekménye a fővárosban játszódik, értelemszerű volt, hogy a rendező a valóságban is budapesti helyszíneket válasszon. A film elején a Palotanegyedben található Lőrinc pap tér tűnik fel, ahol a pesti jeges érkezését látjuk. A mozgó jégárusításnak korábban nagy hagyományai voltak a fővárosban. Bár a második világháború után nagyrészt megszűnt az utcai árusítás, a 60-as évek derekáig olykor azért még előfordult, hogy a lakók közvetlenül tudtak jeget vásárolni a háztartási hűtőszekrényekhez. Gruberék lakása tehát a Józsefvárosban volt a történetben. A folytatásban a gimnazista Ernő elindul a suliba. A filmben látott délelőtt-délután hetente váltott tanítási forma, egészen a 80-as évek elejéig képezte az oktatási rendet. Az iskolához a főhős villamossal utazik, melynek útvonala a Bem rakparton volt. Az elkövetett heccet, a Clark Ádám tér mellett látjuk, amikor is a kalauz dühösen kiált utána, hogy „Fogják meg, huligán!” Pár percel később az is kiderül, hogy mégsem a délutáni tanítási órákra való eljutás volt a cél. A haverokkal való spontán délutáni házibuli helyszínének a Bajcsy köz 1. szám alatti lakóépület adott otthont.  

Ikonikus forgatási helyszínként jelenik meg a pesti Belváros korábban egyik legkedveltebb kereskedelmi épülete. A Kossuth Lajos utca egykori Úttörő Áruház belső csarnokait és eladótereit a kor szellemének megfelelően látjuk viszont. A szocialista kereskedelem első számú üzleteként elsősorban gyermekruházatot, iskolafelszerelési, játék- és sportcikkeket volt hivatott árusítani. A hely szociális szerepére még inkább ráerősített Gertler Viktor 1953-as filmje, az Állami Áruház, melyben az épület kiemelt főszerepet kapott. Az évtized egyik legsikeresebb filmvígjátéka teljes mértékben hirdette a szocialista társadalom jóléti berendezkedését. 

Az egykori Úttörő Áruház

A Cha-cha-cha-ban az áruház emblematikus látványossága, a keramikus Kovács Margit által készített díszkút is észrevehető. Gruber Ernő kisöccsei itt szórakoznak, amíg apjuk éppen öltönyt próbál bátyjuknak vásárolni az emeleti részen. A főbejáratnál lévő csobogó medencében a világ térképe volt ábrázolva, miközben a vízben aranyhalak úszkáltak. A vásárlóközönség ezt az egyedi részt találkozópontnak, illetve várakozóhelynek tekintette, és leginkább azzal múlatta itt az időt, hogy filléreket és egyforintosokat dobált a vízbe.

A film legfontosabb és egyben leghosszabb jelenetei a tánciskolában zajlottak. A tánctanfolyam az 1960-as években mint hivatalosan szervezett program komoly szórakozási, egyben ismerkedési lehetőséget biztosított a fiataloknak. Bár viszonylag szigorú oktatási keretek között zajlott, mégis igen népszerűek voltak a gimnazisták és a huszonévesek körében. Mivel a résztvevők korosztálya általában vegyes volt, sokszor előfordult, hogy az idősebb fiúk alapból előjogokat tartottak fent maguknak. Részt vettek olyanok is, akik alig töltötték be a 18. életévüket, de máris az akkori kötelező sorkatonai szolgálattal voltak kénytelenek szembenézni. Ez főleg azokra vonatkozott, akiknek nem sikerült azonnal bekerülni a főiskolákra. Ilyen esetben az illetőt pár hónapon belül biztos, hogy behívták a seregbe, így emiatt nem volt érdemes komoly párkapcsolatot kezdeményezni. Ezért ezek fiatalok legtöbbször pusztán csak futó kalandokat kerestek a tánciskolákban, vagy éppen tapasztalatszerzés céljából szerettek volna akár idősebb lányokkal is flörtölni. A sorkötelezettséggel kapcsolatos a film szándékosan cinikus kikacsintása is, amikor a táncterem felett, egy vörös molinón olvashatjuk a következő feliratot: „Üdvözöljük a bevonuló fiatalokat”.
Kovácsi több forgatási helyszínből rakta össze a tánciskola képsorait. Ez vélhetően azért történt, mert sehol sem talált látványilag olyan ideálisnak mondható épületet, ahol egyszerre lehetett volna leforgatni az összes, ide tartozó külső és belső jelenetet. Ha időrendi sorrendben haladunk, akkor azt látjuk, hogy Gruber Ernő – miután megvásárolta élete első három szál Daru cigarettáját – a Halászbástya alatt, átsétál a Hunyadi János úton. A tánciskola épületének a bejárata valójában azonban sokkal messzebb van innen, mint gondolnánk. 

Pestszentlőrinc, Kossuth tér, Sztehlo Gábor Evangélikus gimnázium

A stáb Pestszentlőrincen, a Kossuth Lajos téren található, Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium épülete előtt forgatta le azokat a snitteket, amikor a fiatalok megérkeznek a tánciskola elé. A Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásában működő intézmény, korábban Szemere-telepi, majd Bajcsy-Zsilinszky úti Általános iskolaként működött. Az épületben helyet kapó gimnázium története is hosszú évtizedekre nyúlik vissza. Pestszentlőrinc 1936-ban kapott engedélyt egy önálló állami gimnázium megalapítására. Az első végzett osztály még a Wlassics utcába járt, majd a második világháború után költözött át az iskola a mostani helyére, a Kossuth tér 2. szám alá. Ekkortájt a polgári gimnáziumban már engedélyezték a lányok felvételét is. Az 50-es évektől már a Steinmetz Miklós Állami Gimnázium nevet viselte. Az épületet fokozatosan bővítették, a 60-as években Budapesten elsőként itt alakult meg iskolaklub. A rendszerváltás után, az iskola Hunyadi Mátyás nevét vette fel. Érdekesség, hogy a gimnázium éveken át főszervezője volt a Fővárosi Amatőr Színjátszó Fesztiválnak és az Országos Diákfilmfesztiválnak.

A maga módján a vízivárosi Toldy Ferenc Gimnázium is hozzájárult, hogy a Cha-cha-cha forgatása örökre egybefonódjon az iskola nevével. A film jeleneteiben a tánciskola folyosóit illusztráló részeknél, a népszerű budai intézményben járunk. A patinás épületben korábban olyan személyek koptatták a padot, mint Antall József miniszterelnök, Bolberitz Pál teológus, akadémikus, Csók István festőművész és Hauszmann Alajos építész. A film és a színház világával Haumann Péter és Mécs Károly színművészek, valamint Szabó István filmrendezőn keresztül van szoros kötődése. Utóbbi nem véletlenül választotta az 1999-ben készült Napfény íze című nagyszabású filmjének egyik helyszínéül a gimnázium közvetlen környezetét. Bár Kovácsi filmjében az iskola csak belső jeleneteknek ad helyet, a Magyar Örökség díjjal kitüntetett intézményt, a Petschnig János tervezte neogót stílusú épületet mindenképp érdemes egy vízivárosi séta keretében is felfedezni. Annál is inkább, hiszen a film vége felé a történet szereplői innen gyalogosan folytatják útjukat, a hangulatos Ilona-lépcsőn felfelé. 

Vízivárosi Franklin utca, Ilona-lépcső

Ám előtte még nézzük meg, hogy a tánciskola lépcsőháza és nagyterme pontosan merre is van. Amikor a tánctanár (Hollósi Frigyes) magányosan lépked felfelé a lépcsőkön, a helyszín a Csinibaba filmből már jól ismert Ganz-MÁVAG Kolónia-lakótelep egykori művelődési otthona. A Golgota utcai épületben most egy konferencia-központ működik. Ugyanakkor, amikor a „kiskisasszonyok és a kisgavallérok” elkezdik a táncpróbát, már ismételten máshol vagyunk, mégpedig a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium egykori dísztermében. A Rózsadomb alján, a Keleti Károly utcában található iskolához szintén fűződnek más filmes emlékek. Elég, ha csak a Török Ferenc által rendezett, 2001-ben elkészült Moszkva tér című filmet említjük. Ott a suli bejáratát látjuk a film főszereplőivel. A Cha-cha-cha-ban az iskola dísztermében vagyunk. A forgatás óta eltelt kerek negyven év során, a terem is jócskán átalakult, ma a gimnázium könyvtára található itt. A tánciskolás jeleneteket a stáb megpróbálta hiteles, korhű módon ábrázolni. Ilyen volt például a táncparkett sóval történő felszórása, ami a résztvevőknek a könnyebb forgást és a gyorsabb pörgéseket biztosította. Vagy az akkori táncos szórakozóhelyeken elfogadott udvarias bemutatkozás, illetve lekérés gyakorlati szemléltetése egy másik jelenetben. A rendező emellett becsempészett a filmbe egy olyan korabeli eszközt is, mely akkoriban nagy népszerűségnek örvendett, ugyanakkor beszerzése majdnem hogy lehetetlen volt Magyarországon. Ezt akkor látjuk, amikor a fiúk a tánctanulás szünetében a mellékhelységben egy olyan sztriptízes golyóstollat bámulnak, amiben egy felöltözött hölgy képe volt. Ha a tollat megfordították, a színes folyadékból álló ruha lefolyt, és a hölgy meztelenné változott.

A film drámai katarzisa, amikor Gruber Ernő szinte már a diadal kapujában áll, helyileg a budai Várban található. A Halászbástya és a Schulek-lépcső mellett lévő boltíves árkádnál volt annak a megbotránkoztató jelenetnek a felvétele, ahol Fekete Virág (Tallós Rita) feltárulkozik a fiatal srácnak. A nézőkkel együtt ledöbbenő fiúból egyszerre tör elő a szégyen és a józanság hangja. A hajnalban hazaérkező Ernőt még édesapja is számonkéri, ám az éjszaka alatt a hirtelen felnőtté váló kamasz ezúttal nem hagyja magát és bátran kiáll az igazáért.
A Cha-cha-cha mára kultikus filmmé vált. Egy olyan alkotássá, amit könnyen megszeret az ember, sőt mit több, gyorsan azonosulni tudunk az állandóan csetlő-botló fiatalemberrel, hiszen magunkat látjuk benne. Azt a főhőst, aki nemcsak a táncparketten próbálkozik becsületesen megállni a lábán, hanem az élet folyamatosan billegő, olykor erre-arra lejtő oldalán is.

Felhasznált források:
   • 303 Magyar film – Amit látnod kell, mielőtt meghalsz
   • https://www.origo.hu/filmklub/20110807-rudolf-peter-interju-szerencses-daniel-job-lazadasa-a-skorpio-megeszi.html
   • http://www.filmkultura.hu/?q=cikkek/%C3%A1lmodoz%C3%A1sok-nyomora-kov%C3%A1csi-j%C3%A1nos-cha-cha-cha 
   • https://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=12164 
   • https://mienkahaz.blog.hu/2013/06/21/jegeeet
   • https://paradi.online/volt-egyszer-egy-uttoro-aruhaz/

Borítókép: Tallós Rita és Rudolf Péter, mint kiskisasszony és kisgavallér… (Fotó: Mafilm)

 

Itt forgott – Főszerepben Magyarország

Itt forgott – Főszerepben Magyarország 2. rész

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.