Itt forgott – Főszerepben Magyarország, 24. rész

Bán Frigyes korszakalkotó, nagyívű történelmi kalandfilmjét, a Rákóczi hadnagyát 1954-ben mutatták be a hazai mozik. A film egyike azon alkotásoknak, melyek színes kópiára készültek, ami az 50-es évek elején nem volt annyira megszokott. A pazar színkavalkád vélhetően hozzájárult az alkotás népszerűségéhez, ami közel hetven év távlatából is töretlen. Ez persze nem véletlen. A nagyszabású mozifilm története ugyanis hűen tükrözi a Rákóczi-szabadságharc évtizedét. Látványvilága, a kosztümök, a környezet, és minden apró kellék megjelenése alátámasztja a film magas fokú hitelességét. A kuruc–labanc ellentét ilyen léptékű filmes ábrázolása azóta is várat magára a hazai filmgyártásban.

Forrás: Port.hu

A film forgatása 1954 nyarán kezdődőtt el, a Bükk magas fennsíkjain. A Létrás-tetőn található kutatóháztól nem messze lévő mezőn például pont az említett császári generális elfogásának a jelenetét forgatták le, de dolgozott a stáb Jávorkúton is, ahol a portyázó Fekete Miska (Zenthe Ferenc) szabadcsapatával találkozik a Vak Bottyán vezette kuruc sereg. Szintén hangsúlyos a filmben a Bükki Nemzeti Parkban található Garadna-patak megjelenése, ahol egy kisebb csatajelenetet rögzítettek. A Miskolchoz tartozó Görömbölyön pedig a közeli erdőben vették fel azokat a képsorokat, mikor a kurucok kiszúrják a távolból érkező Maximilian Adam von Starhemberg gróf hintóját. 

A film történelmi kapcsolódásainál érdekes a történetben szereplő kis falut, Rétét bemutató helyszín. A film készítői nem kicsit csalták el az eredeti távolságokat, hiszen a jelenetekben nem az eredeti kisalföldi település utcáit látjuk, hanem a Nógrád megyében lévő Ipolyszög korabeli utcácskái tűnnek fel a helyszín dublőreként. Persze azért a pozsonyi kerületben, a szenci járásban lévő „igazi” Rétének is van némi összefonódása a felidézett történelemmel. Lakói ugyanis részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban, a fejedelem egyik hadvezére pedig Réthei György, a falu korábbi birtokosa volt.

Ipolyszög. Jelenet a filmben: 00:04:40-től, 00:06:15-ig         Fotó: Basa Balázs – Názer Ádám

Thaly Kálmán bölcsészdoktor és országgyűlési képviselő, a Rákóczi-szabadságharc egyik legkiválóbb történetírója jegyezte fel, hogy Bornemissza János legényeivel együtt szintúgy Réte szülötte volt. A szabadságharc bukása után Bornemissza visszatért Rétére, és ott telepedett le. 

Ennek ellenére mégis, a már említett Ipolyszög alakította Rétét. Ennek oka valószínűsíthetően ott keresendő, hogy Bán Frigyes egyrészt nem kívánt határon túl forgatni, másrészt a film legtöbb helyszíne a Bükkben lett kiválasztva, így a logisztikai távolság miatt logikus választás volt a nógrádi település. Az előkészítés során a házak tetejét zsuppal fedték be, a kerítéseket, udvarokat a század jobbágyfalvainak korhű képéhez igazították. A film építésze csupán egy külső díszletet hozott létre, mégpedig a templomot, amely aztán a forgatás befejeztével elbontásra is került. Ipolyszög története – csakúgy, mint Rétének – egészen a 13. századig nyúlik vissza. Az okiratok megemlítik, hogy a községtől nem messze egy sziklabércen egy vár magasodott. Építését a történészek IV. Béla uralkodásának idejére teszik. A birtok első tulajdonosa a Kanizsai család volt. A legendásnak éppen nem mondható első urát pedig Simonnak hívták, aki leginkább azzal vívta ki a vidék haragját, hogy előszeretettel fosztogatta a környéken élőket. A király végül aztán kivégeztette az önkényesen zsarnokoskodó várbirtokost, az uradalmat pedig a királyi birtokhoz csatolta. A 15. században Luxemburgi Zsigmond pénz fejében lemondott róla, és a vár a Szerémiék kezébe került, akiket viszont Hunyadi Mátyás nem kedvelt, lévén tőlük sem állt távol a vidék állandó sanyargatása. A vár végső pusztulását az akkori várúr, Bedek Máté fiának, Miklósnak meggondolatlan cselekedete idézte elő, aki Szapolyai Dorottyát Budáról erőszakkal elrabolta. Ez, mint utólag kiderült, nem volt túl jó húzás, ugyanis a király büntetésül teljesen leromboltatta Ipolyszög várát. A települést a 20. században Balassagyarmathoz csatolták. Ismét önálló független községként 2003-tól jegyzik. Érdekesség, hogy a filmben szereplő házak és udvarok alig tíz évvel később archív, bevágott képkockák formájában feltűnnek a Fejér Tamás által rendezett A Tenkes kapitánya című, nem kevésbé népszerű televíziós kalandfilmsorozatban is. Ekkor Ipolyszög a Baranyában található Siklóst alakítja. 

A Rákóczi hadnagyában szerepel egy másik nógrádi település is. A romhányi Prónay-kúria épülete a történetben Rétén található. A ligetes környezetben felbukkanó sárga színű épület a császári csapatok főparancsnokságát jeleníti meg. Az épület egykori díszparkját teljes pompájában láthatjuk abban a jelenetben, amikor a környéken portyázó kurucuk elkergetik a megszálló labanc csapatokat. A filmben még jól látható a főhomlokzat oromzatán a Prónay család egykori címere, amely aztán az 1980-as években rejtélyes módon eltűnt a falról. A barokk stílusú kastélyt 1735–40 között építették.

Romhány, Prónay kastély. Jelenet a filmben: 00:06:16-tól, 00:09:02-ig            Fotó: Basa Balázs – Názer Ádám

Építtetője a nagybirtokos Prónay Gábor volt. Az egyemeletes főépületben manzárdtetős tornyok lettek kialakítva. A melléképületekben istálló kapott helyet, később, a 19. században pedig egy újonnan épült oldalszárnyban fürdőház is létesült. 1860-ban neobarokk stílusban lett felújítva. A második világháború sajnos nem kímélte a környéket sem, így a kastélyt kényszerűségből hadikórházzá átalakították. A háborúban a magyar katonaság emellett raktárként is használta, így nem csoda, hogy állaga folyamatosan romlott. Az 50-es években a helyi TSZ birtokába, majd a rendszerváltást követően magántulajdonba került. A műemléki védettség alatt álló kiskastélynak, az elmúlt pár évben megkezdődött a teljes felújítása, ám, hogy a közönség számára mikor lesz látogatható, egyelőre még nem tudható.

A meseszerű romantikával átszőtt Rákóczi hadnagyában klasszikus szerepek bontakoznak ki, ahol a jó mindig győz, a rossz pedig veszít. Bán Frigyes filmjében parádéznak a korszak kedvenc színészei, ismertek és kevésbé ismertek egyaránt. Az elsőfilmes Vass Éva és partnere, Bitskey Tibor vagy éppen Zenthe Ferenc játékát pedig mi is ugyanolyan könnyed rajongással és kedvességgel nézzük, mint az a hétmillió mozinéző, aki az elmúlt évtizedek alatt jegyet váltott a magyar filmszínházakba.

Felhasznált források: 303 Magyar film – Amit látnod kell, mielőtt meghalsz; http://mandarchiv.hu/dokumentum/5152/Szilagyi_Gabor_Eletjel_1.pdf ; https://www.kastelyok.com/adatlap.php?details=563 ;

https://filmarchiv.hu/hu/120/projektek/120-ev-120-kep/ollo/kurucvilag-a-forgatason-ban-frigyes-rakoczi-hadnagya-52 ; Rákóczi nyomában/Kárpát medence útikönyv/Basa Balázs/Nyugat-Felvidék

Borítókép: Jelenet a filmből (Fotó: Port.hu)