Sándor hétvégén katonai mundért húzva egy séta után gálánsan hazakíséri Pirikét, és élvezi, hogy udvarlást színlelve játszadozhat a gazdag polgárlány bizalmával. A család filmbeli otthona a Széchényi utca 16. szám alatt az egykori városi hajdúkapitány Somogyi Mihály háza volt. A földszintes épületet később egy gyógyszerész, Spetz József 1802-ben vásárolta meg. Ő volt az, aki a meglévő telket kibővítette, és klasszicista stílusban építette tovább a házat, ekkor lett emeletes épület. Az egri tűzvészben, 1827-ben erősen megrongálódott, és szinte újra kellett építeni. A közben tönkrement patikus 1833-ban bérbe adta a városi kaszinótársaságnak. A tulajdonjog aztán egyházi személyek kezébe került, és a következő felújítás költségeit már ők állták. Az egri kaszinó működése ezután egyre sikeresebb lett. Ennek eredménye, hogy a városi bérlők 1878-ban megszerzik az egész házat mint tulajdonosok, és ez egészen a XX. század közepéig, azaz az államosítás évéig, így is maradt. A kommunizmus éveiben előbb megyei szakszervezeti székház volt, valamint ifjúsági és művészeti házként is funkcionált.
Az épület ma Kepes Intézetként ismert, mely a megyében született Kepes György festőművészről kapta a nevét. Ha Egerben járunk, feltétlen érdemes ide benézni, hiszen az intézményben évenként számos művészeti kiállítást és kulturális rendezvényt tartanak.
A filmben nemcsak ez az egy helyszín kapcsolódik a város történetéhez. Sándor és Vilma első találkozása ugyanis szintén emlékezetes helyen játszódik. Az óriás platánokkal körbeölelt városi park, ahol az önfeledten vidám cselédlányokkal vurstlizó regrutákat látunk, ma is várja látogatóit. Az egyház birtokában lévő egri érsek kert természetes erdőségével, jól behatárolt vadászterületként már a XIII. században is létezett. Az erdős részt aztán Eszterházy Károly püspök választotta le, így alakult ki a park mai területe. A Tanácsköztársaság idején hatalmi nyomásra az érseki magánparkot megnyitották a nagyközönség előtt is. A nagyjából 12 hektáros parkban sportpálya található, központi részén, a volt szovjet emlékmű helyén szökőkút áll. A park mellett az Eger-patak folyik, rajta egy kis híd fut át. A híd azért különleges, mert ezen keresztül közelíthető meg az egri strandfürdő. A parkhoz tartozik még egy mesterségesen létrehozott tó is, mely a filmben is feltűnik. Ám a jelenetben, amikor a szép cselédlány és az újságíró a tó partján heverésznek és Vilma hattyúkat etet, valójában nem ezt a tavat, hanem a fővárosi Városligeti tó képét látjuk! Ennek valószínűsíthetően talán az az oka, hogy Fehér Imre olyan tavi jelenetet szeretett volna látni, ahol a környezet sokkal többet árul el a tó arányairól, környezetéről, szépségéről. Az érseki parkban viszont, a mesterséges tó alapvetően egy kicsi tavacska csupán. Méretéből fakadóan például nem lehet csónakázni. A rendező elképzelésében viszont az is szerepelhetett, hogy a tó látványa teljesen töltse ki a képet, ezért a filmbeli jelenet hátterében feltűnő csónakázó pár ennek tökéletesen megfelel. Az érseki parknál maradva szerepel a filmben itt egy vendéglátóhely is. A ligeti kertvendéglő, ahová a szerelmes fiatalok betérnek egy pohár sörre. Ez az oszlopokkal díszített, hangulatos teraszos kiskocsma a hajdani érseki kioszk volt. A kommunista diktatúra éveiben után a kertet hivatalosan Népkerté nevezték át. Majd a szocializmus éveiben a különböző állami ünnepségek idején egyszerű sörkertként működött. Az épület állaga közben folyamatosan romlott. A rendszerváltást követően privatizálták, és Liget kaszinó néven volt ismert. Manapság középkori lovagi étteremként üzemel. Emellett egy másik becsempészett fővárosi helyszínt is felfedezhetünk a filmben, méghozzá az óbudai Fő téren található Zichy-kastély bejáratának utcai kapuját. Ez a rész ügyesen hozzá lett csalva az egri városi jelenetekhez. Itt Vilmát látjuk, ahogy aggódva figyeli a frontra induló katonákat, szeme Sándort keresi.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!