Budapest világháborús ostroma idején az Operaház színpada és nézőtere üres volt, pincerendszere azonban óvóhellyé változott, ahol a „pincelakó művészek” időnként rögtönzött koncerteket adtak – idézte fel megnyitó beszédében Áder János.
Mennyi mindent látott, mennyi mindent átélt ez az épület: 138 esztendő háborúit és forradalmait, hódítókat és változó államformákat, megszállást és visszanyert szabadságot. Megannyi, az operajátszásba virágkort hozó igazgatót és bizonyosan néhány méltatlant is. Régit és újat, konzervatív stílust és haladót
– emlékeztetett az államfő.
Mint azonban hozzátette, végül mindig győzött az érték, előbb-utóbb győztek azok, akik az Operát a legjobban, a legigényesebben akarták művelni. Akik tudták, hogy az épület Ferenc József akaratából ugyan kisebb lett, mint a bécsi operaház, de szebb, akik tudták, hogy az itt bemutatott előadásoknak fel kell venniük a versenyt Európa legjobbjaival – fogalmazott.
Áder János hangsúlyozta:
manapság, amikor sorra emelkednek, újulnak, szépülnek kulturális intézményeink, érdemes felidéznünk, miben is hiszünk, amikor a művészeteknek méltó otthont építünk vagy újítunk fel.
Európa egyik impozáns szobormásolat-gyűjteménye végre méltó otthont nyert a felújított komáromi Csillagerőd falai között, a lepusztult vasúti járműjavító helyén épült Eiffel Műhelyházban helyet kapott az Opera kelléktára, felépült a „vonzó és látványos” Magyar Zene Háza, régi fényében pompázhat a Pesti és a Budai Vigadó, a Szépművészeti Múzeum Román csarnoka, a Magyar Nemzeti Múzeum kertje vagy Ybl Miklós Várkert Bazára, könyvtárak, színházak, múzeumok, kultúrházak és kiállítóterek kaptak új otthont a fővárosban, országszerte és a határon túli magyarlakta területeken – sorolta az államfő.
Áder János hozzátette, az utóbbi évek számtalan kulturális beruházására azért volt szükség,
mert mindez felemelő, mert léleknemesítő, mert léptéket ad az embernek; értéket őriz, élményt kínál, igényességre és hagyománytiszteletre tanít.
Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója felvetette, hogy amikor a látogatók belépnek az Ybl Miklós főműveként számon tartott épületbe, vajon felteszik-e a kérdést: miért is ilyen gyönyörű?
A főigazgató szerint a válasz egyszerű, de sokelemű: például a gyermekkari szólisták, az Operaház balettintézetének növendékei, a balett-táncosok, az énekkari művészek, a karmesterek és nem utolsósorban az énekesek miatt. De a festőművészek, iparművészek, sőt a videótervezők és fénytervezők miatt is ilyen gyönyörű a ház – jegyezte meg.
Az Operaház nem egyszerűen műemlék, hanem színház is – emelte ki.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Ókovács Szilveszter köszönetet mondott Orbán Viktor miniszterelnök „huzamos bizalmáért”, valamint a finanszírozó kormányzatnak, a beruházó Városliget Zrt-nek, a tervező Zoboki Építészirodának és a kivitelezőknek, Baán László miniszteri biztosnak, Kisvámosi Tamás főépítésvezetőnek, de megköszönte a nézők hűségét, valamint az operaházi kollégák kitartását és türelmét is.
Az átfogó rekonstrukció után megújult Operaház ötnapos fesztivállal nyílik meg. A szombati nyitógálát megelőzően már pénteken és szombaton is tartottak diákpremiereket, majd
vasárnap Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának ősváltozatával, hétfőn MacMillan Mayerling című balettjével várják a közönséget, március 15-től pedig látogatói túrákon is megismerkedhetnek az érdeklődők a felújított Ybl-palotával.
Borítókép: A felújított Magyar Állami Operaház (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
