A teljes Kárpát-medencét felölelő fesztivál

Húszezer táncos, zenész és kézműves részvételével, harminc helyszínen rendezik meg szombaton a Csoóri Sándor Népművészeti Fesztivált. A páratlan rendezvényen láthatóvá válik, miként őrzi, éli meg és teremti újjá a Kárpát-medence egyedülálló, csodálatos népművészetét sok ezer idős és fiatal, határainkon innen és túl. A programról Diószegi László Kossuth-díjas koreográfussal, a Csoóri Sándor-program tanácsadó testületének tagjával beszélgettünk.

Budapest, 2022. április 1. Az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Diószegi László történész-koreográfus, a Teleki László Alapítvány igazgatója budapesti munkahelyén 2022. március 29-én. Fotó: Cseke Csilla

A teljes Kárpát-medencét felölelő rendezvény célja, hogy bemutassa az öt éve működő Csoóri Sándor-program eredményeit, áttekintést adjon a mozgalom teljes vertikumáról és a már jól ismert együttesek mellett kisebb hagyományőrző közösségek is bemutatkozhassanak. A fesztivál idején, Csíkszeredától Körmendig, a Kárpát-medence harminc helyszínén, azonos időpontban, sok ezer népviseletbe öltözött néptáncos részvételével kezdődik az ökumenikus istentisztelet, majd a templom előtti tánc. Igazi látványosságnak ígérkezik a néptáncosok, népzenészek felvonulása, a déli harangszó után elhangzó közös ének és körtánc. Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter nyitja meg a fesztivált szombat délben a budai Várban, a Szentháromság téren.

A közös programokat követően délután, helyszínenként eltérő, változatos eseményekkel, tánctanításokkal, népzenei és kézműves bemutatókkal, gálaműsorokkal estig folytatódik a különleges fesztivál. 

A Csoóri Sándor-program 2017-ben indult útjára

– mondta Diószegi László.

Már az első évben kialakítottuk a megyei referensek rendszerét, akiknek rálátásuk van saját megyei mozgalmukra. Itt elsősorban a néptáncegyüttesekre gondolok. Van olyan megye, ahol 20-25 néptáncegyüttes található, de néhány megyében százon felül van a számuk. Határainkon túlra is vonatkozik ez a rendszer. Így tudtuk nagyon eredményesen megszervezni, hogy ennyi helyszínen valósuljon meg a Csoóri Sándor népművészeti fesztivál. Egy nagy fesztivál, közös programpontokkal. Először egy budapesti helyszínre gondoltunk, ez viszont azzal járt volna, hogy a Kárpát-medencét átfogó közösségeknek csak egy szűk keresztmetszete lehetett volna jelen. Mi azonban minden, a Csoóri-programban résztvevő közösséget szerettük volna meghívni, hogy minél több ember vehessen részt a rendezvényen. A közösségi alkalomra helyeztük a hangsúlyt. Budapesten már hétszáz néptáncos jelzett vissza. Gyönyörű lesz, amikor ez a tömeg a Mátyás-templomban népviseletben részt vesz a misén. Hagyomány, hogy a mise után a templom előtt tánc szerveződik, ami feloldja a hangulatot

– avatott be a program részleteibe Diószegi László.

Ezt követően minden helyszínen elhangzik Csoóri Sándor Virágvasárnap című verse, majd együtt elénekelik a Magyarország, az én kedves szép hazám kezdetű dalt, és egy olyan körtáncot adnak elő, amelynek a koreográfiáját videón küldték szét az együtteseknek, és mindenki a saját próbatermében tanulta meg. Az eseményeket kamerával rögzítik minden helyszínen, csak másnap látjuk majd, hogyan is működött a körtánc Csíkszeredától Körmendig, hogyan énekli egyszerre a népdalt a húszezer táncos.

Arra a kérdésre is válaszolt a koreográfus, hogy született a rendezvény ötlete. Elmondta, hogy öt év elteltével elérkezettnek látták az időt arra, hogy a népművészeti mozgalom a nagy nyilvánosság számára is ismertté tegye a Csoóri Sándor-program eredményeit, számot adjon a támogatás hasznosulásáról. Erre a legmegfelelőbb forma a nagyszabású, az egész Kárpát-medencét érintő fesztivál megrendezése. – A Csoóri-program lényege a tömegesség – emelte ki Diószegi László.

Évente ezernél több Kárpát-medencei néptáncegyüttes, számos kézműves közösség, népzene oktató program és táncház kap támogatást. Ezt csak akkor lehet megmutatni, ha nem egy helyszín van. Ki kellett találni, hogy legyen egy közös gondolatisága is

– ismertette az előzményeket a koreográfus.

A támogatások eredményeként az egész Kárpát-medencében látványosan fellendült a hagyományőrző-népművészeti élet. Eddig sohasem volt forrással gazdálkodhattak az évtizedek óta működő néptáncegyüttesek, népzenei együttesek, kézműves közösségek, de jutott pénz az oktatásra, rendezvények szervezésére, táncházakra is.

A fesztivál az országos népművészeti szövetségekkel, a határainkon túli magyar népművészeti szervezetekkel, valamit a harminc helyszín rendező egyesületeivel együttműködve a Martin György Néptáncszövetség szervezésében valósul meg.

HELYSZÍNEK:

Bőszénfa–Ropolypuszta, Budapest, Csíkszereda, Csongrád, Debrecen, Eger, Jászapáti, Kecskemét, Kozármisleny, Körmend, Lenti, Marosvásárhely, Nagyida, Nagyvárad, Nyíregyháza, Pápa, Pécs, Perkő, Révkomárom, Salgótarján, Sárospatak, Szabadka-Palics, Szamosújvár, Szarvas, Százhalombatta, Székelyudvarhely, Székesfehérvár, Szekszárd, Tatabánya, Vitnyéd.

Borítókép: Diószegi László Kossuth-díjas koreográfus (Fotó: Cseke Csilla)