Cipész, parókakészítő, kalapkészítő, díszletasztalos, díszletfestő, szobrász – csupán néhány munkakör, amelyeket a következő cikkekben részletesen megismerhetnek. Ám e felsorolás is alkalmas arra, hogy rávilágítson, mennyire sok és változatos feladatkör alkotja a színházi szakmák palettáját. Az általános munkakörök esetében azonos munkaerőpiaci kihívásokkal kell szembenézniük, mint más cégeknek.
A színházspecifikus, sőt operaspecifikus szakmák azonban hiányszakmákká válhatnak a következő évtizedekben.
Az Operaház éppen ezért a jövőben nagy hangsúlyt szeretne fordítani az utánpótlás-nevelésre. Ez a műfaj ismereténél és a szereteténél kezdődik. Éppen ezért évek óta próbálják felkelteni általános és középiskolás tanulók figyelmét a műfaj iránt. 2021 őszén pedig már az utánpótlásképzés is útjára indult, két szakiskolával működik együtt az intézmény, a szabó-varró és az asztalos tanulók gyakorlati képzési helyszínét biztosítják.
Az operaházi dolgozók egyben színházi emberré is válnak, és szüntelen keresik a kihívásokat, amiben bővelkedik az összművészeti komplexum, és csakugyan változatos, izgalmas állásokat kínál.
Körülbelül kétszázötven munkakörben foglalkoztat munkavállalókat az Operaház, ez pedig csaknem ezerkétszáz munkavállalót jelent. Sőt ha hozzászámítjuk a szerződéssel foglalkoztatott művészeket, ez a szám eléri az ezerötszázat
– hangsúlyozza Kovács Zsófi jogi és humánpolitikai vezető. A legtöbb munkavállalót csak úgy beszippantotta az opera varázslatos világa. Nem csoda, hiszen presztízs is az Operaházban dolgozni. Egy család akár több nemzedéke is munkát talál a dalszínházban, és ez nem csak a művészekre jellemző.
