Püspöki székhelyből közösségi tér

A műemlékvédelmi szakterület legrangosabb kitüntetésével, az Európai Örökség díjjal, azaz Euro­pa Nostra díjjal honorálták a kolozsvári Vallásszabadság Házát, a volt unitárius püspöki rezidencia helyreállítását.

Kolozsvár, 2018. július 7. Az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítója és első püspöke, Dávid Ferenc kelyhe az újonnan átadott Vallásszabadság Házában Kolozsváron 2018. július 7-én. A Vallásszabadság Házát a korábban püspöki rezidenciaként szolgáló, felújított középkori műemléképületben alakította ki a Magyar Unitárius Egyház. MTI Fotó: Biró István Fotó: Biró István

Kolozsvár második legrégebbi polgári háza a Főtér közelében, a Magyar utcában (mai nevén 21 Decembrie 1989 sugárút) díszeleg.

Az emeletes épület restaurálása három évig tartott, a munkálatok mintegy 1,3 millió eurós költségének közel nyolcvan százalékát a magyar, csaknem 15 százalékát pedig a román kormány fedezte.

A házat 2018 júliusának első napjaiban avatták fel annak a jubileu­mi évnek a kiemelkedő eseményeként, amelyet a vallásszabadságot a világon elsőként törvényben rögzítő 1568-as tordai országgyűlési határozatnak szenteltek. A számos látványos, XV. századi építészeti részletben gazdag polgárház helyreállítása 2009 és 2019 között zajlott, eredménye mindenekelőtt Furu Árpád és Furu Xénia szakértelmét dicséri, és már ugyanazon év őszén megkapta a restaurálás kategória díját a Romániai Építészkamara által szervezett országos építészeti biennálén.

Az Europa Nostra díjjal egyszerre jutalmazták a helyreállításban részt vevő tervezők, kutatók, restaurátorok, kivitelezők, valamint a tulajdonos, a Magyar Unitárius Egyház közös erőfeszítéseit és vízióját.

Laudációjában a zsűri külön kiemelte azt is, hogy az épület Kolozsvár egyik fontos és közkedvelt kulturális központja lett,

egy súlyosan megrongálódott lakóházból egy összetett helyreállítási folyamat által vált dinamikus, a közösség által széles körben használt középületté. A projekt alkotói a helyreállítás során figyelmet fordítottak az épület gazdag történetének és az egykor használt anyagok bemutatására, különös figyelemmel a helyi manufaktúrákból származó kályhacsempeleletekre

– olvasható a laudációban.

A közösségi tér szerepének folyamatos betöltését Kovács István unitárius püspök is kiemelten fontosnak tartja.

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó egyházi elöljáró szerint az sem elhanyagolandó, hogy a kulturális funkciók – a házban három állandó kiállítás is működik: a helyreállítás során feltárt jelentős régészeti leletek tárlata, a Magyar Unitárius Egyház művészeti értékeiből, kegytárgyaiból, kézirataiból, könyveiből és festménygyűjteményéből kialakított kiállítások – mellett a konferencia- és kutatóközpont, illetve a tárlatok kiegészítéseként létrehozott gazdasági terek, étterem és szálláshelyek képesek biztosítani az intézmény fenntartását.

A ház – nevének megfelelően – ma is biztosítja a szabad vallásgyakorláshoz szükséges intézményes hátteret. És nemcsak azáltal, hogy több alkalommal helyszínt biztosított az erdélyi történelmi egyházak vezetői találkozójának. A rendezvényeken a kor követelményeinek megfelelő fény- és hangtechnika áll rendelkezésre, melyek nem sértik a kitűnő állapotban lévő középkori ház építészeti értékeit.

Az Európai Bizottság és az Europa Nostra örökségvédelmi szervezet közös díjában idén öt kategóriában tizennyolc ország harminc projektje részesült. 

Az ünnepélyes díjátadót szeptember ­26-án Prágában tartják, addig is számos programmal – többek között a kolozsvári magyar napokon – várja a Vallás­szabadság Háza a kíváncsi látogatókat.

Borítókép: Kiállítások mutatják be a Magyar Unitárius Egyház művészeti értékeit, kegytárgyait, kéziratait, könyveit (MTI/Biró István)