Pénteken tartották a második találkozót Pécselyen, az Év Balatoni Gazdasági Épülete nyertesénél, a Balogh pincészet és borászat székhelyén. Az épület tervezője,
Cserháti-Czene Andrea építész mesélt a tervezési folyamatról, az épületről és az az építtetőkkel való kiváló együttműködéséről. Molnár Árpád építész laudációjában is említi a tervező és az építtető baráti kapcsolatát, amely az egész létesítmény minden részletén megmutatkozik. Elhangzott, hogy a közös gondolkodás eredménye a pécselyi modern gazdaság.
– Nem volt egyszerű feladat egy nagy hagyományokkal és sajátos arculattal rendelkező település területére megálmodni egy, a lakó funkcióktól jelentősen eltérő rendeltetésű épületegyüttest –hallhattuk a laudációban. – A bel-, és külterület határán lévő telekre kellett olyan házat tervezni, amely szerényen illeszkedik az utcasorba, mögötte pedig az üzemi épületek sem nyomják agyon környezetüket. Egyik legnagyobb erénye a nyertes pályaműnek a kiváló telepítés, a sikeres beépítés. Az építési telek hátsó harmadában építették meg a feldolgozó üzemet, amely egyszerű és nagyvonalú, az abban alkalmazott technológia a legmodernebb és minden szempontból nagyon gazdaságos.
Erre a szárnyra merőlegesen épült a palackozó, valamint a palackos bor tároló raktár, hasonló architektúrával. Az üzemi rész és az utca között valósult meg az utcaképbe nagyszerűen illeszkedő kereskedelmi épületrész, amelyet üvegtető köt össze a gazdasági egységgel. Alatta lépcső vezet ez utóbbi galériájára, ahol iroda és szociális helyiségek találhatók. A földszinten lehetőség van borkóstolásra, kisebb rendezvények megtartására. Itt folyik a kiskereskedelmi értékesítés is. Ez a kétszintes belső tér a létesítmény ékköve. Arányos, szépen kitalált tér. Az anyaghasználat nagyszerű, minden minőségi kivitelben készült. E helyiséget üvegfal választja el az előtte található nyitott terasztól, amely így szinte teljesen egybenyitható a belsővel, tavasztól őszig tekintélyes méretével nagyobb társaságot is fogadni lehet itt. A laudációban kiemelte továbbá, hogy a környezet védelme elsődleges szempont volt a tervező-építtető kollektívának.
A kor minden természetes és technikai eszközét bevettették, hogy minél kisebb terhelés érje a környezetet. A helyi energiatermelésen, az alacsony energia fogyasztáson túl még az esővíz gyűjtéséről és újbóli felhasználásáról is gondoskodtak. Kiváló példa arra, hogy a Balaton régióban az épített és természetes környezettel tökéletes összhangban lévő termelőüzem is létesíthető.
A rendezvényen előadást tartott dr. Laposa József településtervező „Megállítható-e a szőlőterületek beépítése” címmel, majd a résztvevők a tervező vezetésével megtekintették a díjazott épületet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!