A Dido és Aeneas a nagy hatású angol barokk zeneszerző, Henry Purcell egyetlen tényleges operája, keletkezése az 1680-as évek végére tehető.
A prológusból és három felvonásból álló, mindössze egyórás mű első ismert előadása egy leányiskolában volt Londonban, valószínűleg 1689-ben.
A darab ezt követően hamar feledésbe merült, modern kori újrafelfedezése 1895-ben, Purcell halálának 200. évfordulójához köthető, amikor a londoni Királyi Zenei Konzervatórium (Royal College of Music) diákjai állították újra színpadra.
A darab magyarországi premierje 1938-ban volt az Operaházban, Nádasdy Kálmán rendezése mindössze öt előadást ért meg.
Ezt követően Békés András állította színpadra 1988-ban, Vajda János Mario és a varázsló című operája ősbemutatójának párdarabjaként huszonöt alkalommal láthatta az Ybl palota közönsége, legutóbb 1990-ben.
Aeneas, a trójai hős a város pusztulását követő menekülése során vetődik Karthágóba, ahol egymásba szeretnek annak királynőjével, Didóval. Az ókori római költő, Vergilius híres eposzából, az Aeneisből átvett történet Purcell művében egy gonosz Varázslónővel is kiegészül, így nem Merkúr emlékezteti Aeneast küldetésére, hogy ő kell megalapítsa Itáliában az új Tróját, a majdani Rómát, hanem egy, az isteni hírvivő alakját magára öltő rossz szellem. És bár Dido gyötrelmét látva Aeneas akár az isteni(nek vélt) paranccsal is dacolna, a fájdalmába végül belehaló királynő még egyszer utoljára erőt mutat, és maga adja ki szerelme útját.
Az előadást most az MVM OperaKaland keretében középiskolai diákok operabeavató előadásaként tűzi műsorára az Opera az Eiffel Műhelyházban. Az előadást Barta Dóra állítja színpadra, aki legutóbb Philip Glass Les Enfants Terribles – Veszedelmes éden című balett-operáját vitte itt színre.
A koreográfus-rendező beavató színházi előadásnak szánja az előadást,
amiben a szerelemhez való viszony évszázados változását is érzékeltetni kívánja a fiatalok számára.
A színrevitel valódi összművészeti produkció, amiben az ókori történet 17. századi feldolgozását Farkas Bence kortárs zenei közjátékai is kiegészítik, a zene és az ének mellett pedig a tánc is fontos alkotóelem. A darab látványvilágát Tihanyi Ildi díszletei, Kovács Andrea jelmezei és a Katonka Zoltán tervezte világítás is színesíti, dramaturgja Almási-Tóth András, az Opera művészeti igazgatója. A hármas szereposztásban látható produkcióban a főbb szerepeket Balogh Eszter / Mózer Zsófia / Kun Ágnes Anna (Dido), Najbauer Lóránt / Erdős Attila / Kósa Lőrinc (Aeneas), Brassói-Jőrös Andrea / Molnár Ágnes / Zemlényi Eszter (Belinda) és Meláth Andrea (Varázslónő) alakítják, a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara mellett a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói működnek közre. Az előadásokat Bartal László és Hámori Máté vezényli.
Borítókép: Jelenet az előadásból (Fotó: Nagy Attila)
