Akit a magyar nemzet történelmi sorskérdései foglalkoztattak

Száztizenöt éve született Wass Albert, a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom jelentős, ugyanakkor egyik legellentmondásosabb alakja. Életpályáját ezúttal önéletírásán és egy-egy méltatáson keresztül idézzük fel.

2023. 01. 08. 8:40
Forrás: Wikipédia
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert 1908. január 8-án született a Kolozsvár és Marosvásárhely között fekvő Mezőségben, Válaszúton. 

A család eredete egészen az Árpád-korig vezethető vissza, egyike Erdély legrégibb nemesi családjainak. 

Őseinek Mária Terézia adományozott grófi címet 1744-ben.

Wass Albert 1979-ben publikált rövid önéletrajzában így fogalmazott: „Az első világháború következményeképpen 1918 decemberében a román hadsereg elfoglalta szülőföldemet, Erdélyt, ami addig Magyarország részét képezte. 1919. január 19-én, tízéves kisfiúként részt vettem azon a kolozsvári utcai tüntetésen, ahol a magyarok önrendelkezési jogukat követelték, annak szellemében, ahogyan azt az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Wilson meghatározta. A tömegre rálőttek a románok. Családomból többen megsebesültek, néhányukat letartóztatták és megverték. Amint megpróbáltam fedezéket keresni magamnak, golyók süvítettek körülöttem és emberek hullottak a földre mindenfelé. Ez volt számomra a megváltozó világ első bemutatkozása.”

Az írásból tudjuk, hogy alapfokú tanulmányait Kolozsváron végezte el, majd Debrecenben, Hohenheimban és Párizsban tanult tovább. Már diákként a Debreceni Újság, a Budapesti Hírlap és az Ellenzék című lapok munkatársaként dolgozott.

Első könyve, egy verseskötet, 1927-ben jelent meg, 1934-ben publikálta első regényét Farkasverem címmel, mely hamarosan sikerkönyvvé vált. E mű hozta el számára a Baumgarten-díjat, emellett számos irodalmi társaság tagjává fogadta.

Mint tartalékos tisztjelöltet 1942 májusában behívtak egy három hónapos kiképzésre, melynek végeztével a Magyar Királyi Lovasság zászlós rangját kaptam

– írta önéletrajzában.

A második világháború utolsó szakaszát katonatisztként élte át.

Nem várta meg Észak-Erdély újbóli román elfoglalását, 1945 húsvétján átlépte a nyugati határt, az emigrációt választotta.

Először Németországban élt, majd az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. A floridai egyetemen európai irodalmat és történelmet tanított, megalapította az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet, emellett lapokat szerkesztett, fontos szerepet töltött be a magyar emigráció szellemi életében.

A kolozsvári népbíróság 1946-ban – távollétében – háborús bűnösnek kiáltotta ki. A román hatóságok többször kérték kiadatását, de ezt az amerikai hatóságok bizonyíték hiányában mindannyiszor elutasították.

Németországban adták ki az Adjátok vissza a hegyeimet! című regényét, Buenos Airesben jelent meg A funtineli boszorkány című regénytrilógiája, Torontóban az Elvásik a veres csillag című regénye.

Erdélyről, a magyar sorsról szól a Valaki tévedett, valamint a Kard és kasza. Utóbbi egy többgenerációs családi életrajz formájában tekinti át a magyar történelmet 1050-től egészen a jelenkorig, a saját, ősi nemzetségének történetén keresztül.

Wass Albert a rendszerváltozásig Magyarországon szinte ismeretlen volt, művei csak 1989 után jelenhettek meg. Haza szeretett volna térni, de erre már nem került sor, 1998. február 17-én a floridai Astonban öngyilkos lett. Hamvait 1999. augusztus 7-én a marosvécsi református templom kriptájában helyezték örök nyugalomra.

Megkapta többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, a posztumusz Magyar Örökség Díjat, valamint az alternatív Kossuth-díjat.

Életművét 2019-től az Erdélyi Szalon Könyvkiadó gondozza, amely elsőként kezdte meg a kritikai kiadást az életmű kapcsán. Az újonnan kiadott kötetek az eredeti szövegeket tartalmazzák, pótolva a rendszerváltás óta eltelt időszak kiadványainak hiányait.

Turcsány Péter költő, író, műfordító szerint a magyar nemzet történelmi sorskérdései és az ezekre adott egzisztenciális válaszok adják novellái és regényei nagy részének fő témáit.

Utóbbi negyed évezredünk társadalmi kérdéseinek úgymond Mengyelejev-táblázata rajzolódik ki művei által.

– írta róla.

Molter Károly író, kritikus, irodalomtörténész pedig így méltatta Wass Albertet:

Természetérzéke, tájmegidéző képessége csodálatos. Művei szélesen hömpölygő, robbanó erejű, nagyvonalú alkotások. A fiatal erdélyi prózaírók közül kiválik egyéni hangjával, látásmódjával; izgalmas történetei úgy áradnak belénk, mint egy forró vérhullám.

Megítélése a mai napig heves vitákat vált ki: az irodalomtörténet szinte tudomást sem vesz róla, miközben a legolvasottabb magyar írók közé tartozik. Egy dolog azonban vitathatatlan: ha fellapozzuk A magyarságtudat gyakorlata című írását, annak mondanivalója időszerűbb és helytállóbb, mint valaha:

Első feladatom tehát az, hogy megmaradjak magyarnak. Második, hogy magyar voltomat megismertessem a környezetemmel s ezen keresztül megismertessem velük nemzetemet és barátokat szerezzek elnyomott népemnek. S végül, hogy jelen helyzetemben mindenkor hűséggel őrizzem nemzetem múltját, szolgáljam jövendőjét, s nemzeti örökségemet csorbítatlanul adjam tovább annak, aki majd a nyomomba lép.

Borítókép: Wass Albert 1943 körül (Forrás: Wikipédia)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.