Mi a tétje ennek az egésznek?

„Azt hiszem, nehéz úgy felépíteni egy karaktert, hogy mindenki a kívánt módon rakja össze magában, külső behatás nélkül, és néha, amikor olvasok, a kifejező karakterábrázolás és a gondosan szőtt cselekmény szinte fojtogatni kezd, és elfog valami szörnyű, lopakodó érzés, hogy mindent rosszul értek, hogy nem veszem észre azt sem, ami tökéletesen hozzáférhető, és nagyon mélyre üt” – írja egyszerre novellafüzérnek és töredékekből építkező regénynek is látszó művében, a Tó című könyvben Claire-Louise Bennett. Helyenként pedig a zavarba jövő olvasónak is ugyanez az érzése: vajon jól értem, látom mindazt (de főleg mindannak a célját, okát, irodalmi genezisét és kifutását), amit a szerző ír?

Claire-Louise Bennett Fotó: Patrick Bolger