Kónya Imre úgy véli, szükség van politikai játékfilmre

A mai, végletesen megosztott világunkban különösen fontos, hogy legyen olyan államférfi, akit legalább a halála után mindkét oldalon elfogadnak. Erre egy művészi átéléssel elkészített politikai játékfilm nagy lehetőséget ad, állítja Kónya Imre, az MDF egykori frakcióvezetője, volt belügyminiszter. A 3. Magyar Mozgóképfesztiválon szólítottuk meg a politikust, aki a Blokád című film közönségtalálkozójára érkezett Veszprémbe. Szakértőként segítette a filmet, a rendszerváltozásról írt könyve pedig a forgatókönyv egyik alapja volt.

Fotó: Tősér Ádám

Miközben nem voltak romok, látszólag minden rendben volt.  Nekünk ezt kellett helyrehozni, ami persze nem mehetett egyik pillanatról a másikra. Nem egyszerűen lemásolni kellett a nyugati mintát, hanem az adott helyzetből kiindulva kellett csinálni egy piacgazdaságot, és közben megőrizni az ország működőképességét. Ezt nagyon megszenvedték az emberek. Hiába mondtuk, hogy lehet szabadon vállalkozni, hogyan tudhatott vállalkozni az, aki azt szokta meg, hogy dolgozott egy gyárban és elvesztette a munkáját. Ugyanakkor a rendszerváltozás a magyar történelem kiemelkedő eseménye, jószerével az egyetlen győztes forradalom. És fontos, hogy egy nemzet sajátjaként élje meg nagy történelmi pillanatait. Ezt megkönnyíti, ha ezek a nagy pillanatok egy-egy személyhez köthetők. Ebben segít egy ilyen film. A rendszerváltozás főszereplője Antall József volt. Ő volt az, aki kidolgozta azokat a kompromisszumokat, amelyek az első szabad választáshoz vezettek Magyarországon, majd kormányfőként ő irányította a rendszerváltozási folyamatot.  

– A film rendezője, Tősér Ádám a napokban úgy fogalmazott lapunknak, hogy ma kevés dolog van, ami közös nevező lehet. Antall József szerinte ilyen. Hogy látja ön ezt: közös nevező ma ebben a végletesen megosztott magyar társadalomban az első szabadon választott miniszterelnök?

– Úgy fogalmaznék, hogy

 ha valakinek, akkor neki van esélye arra, hogy közös nevező legyen. Hiszen Antall érdemeit ma már hajdani politikai ellenfelei is elismerik.

 Ráadásul fájdalmasan korai halála megóvta attól, hogy az egyre méltatlanabb politikai adok-kapok részese legyen. És az is igaz, hogy egész életútjában egyetlen olyan momentum sem volt, ami miatt egy kicsit is szégyenkeznie kellett volna.

– Sok közönségtalálkozón van túl, a Mozgókép Fesztiválra is emiatt érkezett. Milyen kérdések hangoznak el a közönség soraiból, ami emlékezetes?

– Valaki felvetette, hogy miért nem az Eötvös Gimnáziumban forgatták, hiszen ott is tanított Antall, nemcsak a Toldiban. 

Ragyogó színészekkel, saját arcukkal megjelennek a korabeli politikusok, amit egészen különlegesnek tartok. 

Rákérdeznek a nézők arra, hogy kicsoda Somlai, ki volt a titkár. Ő három Antall-közeli figurából lett összerakva. Valóban volt egy kabinetfőnöke, aki tanítványa is volt, viszont a taxisblokád idején nem volt még Antall mellett, tehát több figurából össze kellett rakni.
– Az első közönségtalálkozón azt láttam, hogy meglepően sok a húszéves, akik nagyon kíváncsiak erre az időszakra. Így látja?

– Igen, és olyan is van, hogy az apa elhozza a fiát és a nagypapa is velük van, tehát három nemzedék nézi meg egyszerre, és mindhármuknak nagyon tetszik. Tele volt gimnazistával és tátott szájjal nézték a fiatalok a rendhagyó bemutatón a Toldiban.

– Van olyan politikai dráma, amit szeret?

– A Besúgó sorozat (2022), amit az HBO Max sugárzott, jó volt, hiteles volt. Más jellegű volt, a korabeli szereplőket nem jelenítették meg.

– Göncz Árpádról, hogy látja, érdemes volna játékfilmnek készülnie?

Úgy gondolom, a Blokáddal Göncz Árpádról is elkészült a film.

Borítókép: Kónya Imre (Fotó:Tősér Ádám) 

Borítókép: Kónya Imre (Fotó: Tősér Árpád)