Amennyiben a román kormány nyilvánosságra hozott tervezetét életbe léptetik, a székelyudvarhelyi kulturális élet teljesen ellehetetlenül – mutatnak rá pénteki nyilatkozatukban, amelyet Simon Mária Tímea, a Székelyudvarhelyi Művelődési Ház, Orendi István, az Udvarhely Néptáncműhely, Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház, Szőcs Endre, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár és Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója írt alá.
A román közigazgatási rendszer megreformálását célzó sürgősségi rendelettervezet jóval kevesebb pénzt szánna a kulturális ágazatnak, a sportnak, és a kis létszámú intézmények összevonását írja elő.
Az aláírók hangsúlyozzák: egy kiegyensúlyozott, egészséges társadalom hatékony oktatási és kulturális ágazat meglétét feltételezi, és ezt a szükségletet a kisebbségi lét hatványozottan felerősíti. Az erdélyi kisebbségi létben élő és működő kulturális intézmények sajátossága a kis létszámmal történő üzemeltetés, de ettől függetlenül is a minőségi tartalomgyártás és kulturális szolgáltatások nyújtása – mutatnak rá. Hozzáteszik, hogy tudatlanság és szűklátókörűség a kulturális ágazatot kizárólag gazdasági mércével mérni.
Emlékeztetnek, hogy Székelyudvarhelyen az elmúlt évtizedekben sokszínű, önálló, a város kulturális életét meghatározó intézményrendszer jött létre, amely a magyar identitás legfőbb bástyája.
Közösségként való cselekvőképességünk szűnik meg, ha elveszítjük identitásunkat, ha nem vigyázunk kulturális értékeinkre
– jelentik ki az aláírók. Szerintük meg kell őrizni ezt a kulturális sokszínűséget, közös kincset, amely nemcsak hozzájárul a város fejlődéséhez, hanem hosszú távon meg is határozza azt.
Éppen ezért elutasítunk minden olyan törekvést, amely fűnyíróelv mentén, a helyi realitások figyelmen kívül hagyásával kezelné az ország kulturális intézményrendszerének átalakítását
– áll a nyilatkozatban, amelynek aláírói tiltakoznak a tervezett létszámalapú és diszkriminatív intézkedés ellen.
Hangsúlyozzák, hogy a lokális értékeket és jellegzetességeket mellőző, központosító intézkedések nagy kárt tudnak okozni a kisközösségek életében, ezért ártalmasnak tartják az önkormányzatiság elvének csorbítását, és szorgalmazzák az érintett ágazatok képviselői és a döntéshozatalban érintett felek közötti mielőbbi konstruktív párbeszédet.
A bukaresti kormány rendelettervezete ellen – amely a költségvetési hiányt hivatott csökkenteni – a napokban Korodi Attila csíkszeredai és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is szót emelt. Rámutattak: a tervezett intézkedés ellehetetlenítené a magyar kulturális intézmények működését, a kisvárosok közösségi életét, és etnikumok közötti környezetben a magyar intézmények létét is veszélyezteti.
Romániában hétfőn az állami kiadások lehető legnagyobb mértékű csökkentését és a költségvetési bevételek növelését célzó intézkedéscsomagról állapodtak meg a kormánypártok. A takarékossági intézkedések intézmények összevonását és felszámolását is jelentik. A kiadások csökkentésével év végéig mintegy hatmilliárd lejes (468 milliárd forint) megtakarítást akarnak elérni.
