Bátor , Ákos 2024. február 27.
logo
A felterjesztésre a Magyar nyelvű színjátszás Petőfi korában, 1823–1849 című kiállítást tartották érdemesnek

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet tárlata megkapta az Év Kiállítása 2023 jelöltje címet

Magyar Nemzet
Forrás: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
2023.08.31. 13:30
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet tárlata megkapta az Év Kiállítása 2023 jelöltje címet

Az Év Kiállítása 2023 díj bíráló bizottsága 2023. augusztus 22-i ülésén a Magyar nyelvű színjátszás Petőfi korában 1823–1849 című kiállítást az Év Kiállítása 2023 jelöltje címre érdemesnek találta.

A tárlat az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeumban tekinthető meg. A döntés értelmében a múzeum a kiállításra vonatkozóan használhatja Az Év Kiállítása 2023 jelöltje elismerő minősítést. A bírálati folyamat következő lépése, hogy a bizottság tagjai – további tájékozódást követően – meghozzák végső döntésüket a kategóriánkénti egy Év Kiállítása 2023 díj odaítéléséről.

Az Év Kiállítása 2023
A Magyar nyelvű színjátszás Petőfi korában, 1823–1849 című kiállítás egy részlete. Forrás: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

A kiállításról

Petőfi élete során ő maga is több színházi szerepben kipróbálta magát: volt színlapkihordó és mindenes a Pesti Magyar Színházban, karak­terszínész, kardalos különböző vándortársulatokban, fellépett barátja, Egressy Gábor jutalomjátékán.
Fordított és írt drámát, szavalta saját verseit. 

A kiállítás bemutatja a ma­gyar színjátszás XIX. század első felére jellemző szerkezetét, a reformkor politi­kai célkitűzéseit segítő kezdeményezéseit, a színjátéktípusokat, szerepköröket, a játszóhelyeket, a társulatok színpadtechnikai lehetőségeit, az ekkor használt gesztusnyelvet, a színészek társadalmi megítélését. 

Petőfi vonatkozó verseit is megidézik.
Bemutatják az 1823–1849 között országszerte működő színházakat és előzmé­nyeiket is (a társadalmi pártolás hiánya miatt a vándorszínészet alapvető ekkor Magyarországon).
Jókai Mór nagyszerű regénye: az És mégis mozog a föld alapvetően erről szól. A színészek arra kényszerültek – akik elsősorban a nemesség pártfogására számít­hattak volna –, hogy a közönséget lakóhelyén, az ország- vagy megyegyűléseken és a vásárokon keressék fel.

A vándorszínészi lét utóbb a magyar filmeknek köszönhetően (Déryné, Liliomfi) idealizált módon él az emlékezetben. 

A magyar színjátszás e korai korszakáról igyekszik valós képet felrajzolni.
Petőfi saját színpadi művét, Shakespeare-fordítását színházi felvételek, alakjá­nak utóéletét a korszakhoz kapcsolódó néhány filmrészlet teszi láthatóvá.
A látogatók felléphetnek a korabeli színpadra, felpróbálhatják a reformkori jel­mezeket, működésbe hozhatják a színpadi hangeffektusokat keltő eszközöket. Az utolsó terem a vándorszínészek életmódját teszi átélhetővé.

Magyar nyelvű színjátszás Petőfi korában, 1823–1849
A Magyar nyelvű színjátszás Petőfi korában, 1823–1849 című kiállítás egy részlete. Forrás: Ferenczy Kriszta/Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet


Diákcsoportok számára a kiállításhoz kapcsolódó, változatos foglalkozásokat ajánlanak.

A kiállítás 2024. végéig tekinthető meg, szerdától vasárnapig 14 és 18 óra között. 

Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)

Borítókép: A Magyar nyelvű színjátszás Petőfi korában, 1823–1849 című kiállítás egy részlete (Forrás: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.