A tárlat az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeumban tekinthető meg. A döntés értelmében a múzeum a kiállításra vonatkozóan használhatja Az Év Kiállítása 2023 jelöltje elismerő minősítést. A bírálati folyamat következő lépése, hogy a bizottság tagjai – további tájékozódást követően – meghozzák végső döntésüket a kategóriánkénti egy Év Kiállítása 2023 díj odaítéléséről.
![Az Év Kiállítása 2023](https://cdn.magyarnemzet.hu/2023/08/vjiZGTQlG5klqCHChrrg-H8-zYGtdZqVax62sl3dHKg/fit/1200/928/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzVlNjA0YjBkODdjYjQ0ZTU4MGQyZDI0MmU3ZThlNzAx.jpg)
A kiállításról
Petőfi élete során ő maga is több színházi szerepben kipróbálta magát: volt színlapkihordó és mindenes a Pesti Magyar Színházban, karakterszínész, kardalos különböző vándortársulatokban, fellépett barátja, Egressy Gábor jutalomjátékán.
Fordított és írt drámát, szavalta saját verseit.
A kiállítás bemutatja a magyar színjátszás XIX. század első felére jellemző szerkezetét, a reformkor politikai célkitűzéseit segítő kezdeményezéseit, a színjátéktípusokat, szerepköröket, a játszóhelyeket, a társulatok színpadtechnikai lehetőségeit, az ekkor használt gesztusnyelvet, a színészek társadalmi megítélését.
Petőfi vonatkozó verseit is megidézik.
Bemutatják az 1823–1849 között országszerte működő színházakat és előzményeiket is (a társadalmi pártolás hiánya miatt a vándorszínészet alapvető ekkor Magyarországon).
Jókai Mór nagyszerű regénye: az És mégis mozog a föld alapvetően erről szól. A színészek arra kényszerültek – akik elsősorban a nemesség pártfogására számíthattak volna –, hogy a közönséget lakóhelyén, az ország- vagy megyegyűléseken és a vásárokon keressék fel.
A vándorszínészi lét utóbb a magyar filmeknek köszönhetően (Déryné, Liliomfi) idealizált módon él az emlékezetben.
A magyar színjátszás e korai korszakáról igyekszik valós képet felrajzolni.
Petőfi saját színpadi művét, Shakespeare-fordítását színházi felvételek, alakjának utóéletét a korszakhoz kapcsolódó néhány filmrészlet teszi láthatóvá.
A látogatók felléphetnek a korabeli színpadra, felpróbálhatják a reformkori jelmezeket, működésbe hozhatják a színpadi hangeffektusokat keltő eszközöket. Az utolsó terem a vándorszínészek életmódját teszi átélhetővé.
![Magyar nyelvű színjátszás Petőfi korában, 1823–1849](https://cdn.magyarnemzet.hu/2023/08/0Yr84tKykl4fbCL6jT7ZlWkTKPp4cfo_8EsBpwoDIdw/fit/1200/798/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzZmMWRhM2IwZDc4YjQwMmI4ZWZkODU2MzY2ZmExMGRh.jpg)
Diákcsoportok számára a kiállításhoz kapcsolódó, változatos foglalkozásokat ajánlanak.
A kiállítás 2024. végéig tekinthető meg, szerdától vasárnapig 14 és 18 óra között.
Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)