Szeptember 3-án tartják a Szobori búcsút az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, a környékbeliek az ünnepre a hagyományoknak megfelelően fogatokon, kordékon, lovaskocsikon érkeznek – tájékoztatta Kodácz Csengele, az intézmény marketingvezetője az MTI-t. Az ünnep szorosan kapcsolódik az emlékpark történetéhez: a helybeliek több mint száz évvel ezelőtt jöttek ott össze először, hogy megemlékezzenek Árpád vezérről. Az 1896-os millenniumi évben megépített Árpád-emlékmű országos jelentőségű nemzeti búcsújáróhellyé vált. Első alkalommal 1897. augusztus 8-án rendeztek búcsút a honfoglaló magyarok vezérének tiszteletére. Az összejövetelekhez mindig kapcsolódott szentmise is, ezért a helyiek „szobori búcsú” néven kezdték emlegetni a Kisboldogasszony ünnepnapján tartott megemlékezéseket.
Az első világháború alatt a látványos ünnepségek szüneteltek, az 1919-es forradalom eseményei pedig gátolták a szobor körüli évenkénti búcsújárást. A rendezvény a harmincas években éledt újjá, és időpontja augusztusról szeptemberre került át. A háborút és a földosztást követően az esemény kiüresedett, utoljára 1946-ban tartottak ünnepséget az emlékműnél a régi tradíciók szerint.
A Szobori búcsú eredeti üzenetével több mint másfél évtizede, Árpád halálának 1100. évfordulóján, 2007-ben éledt újjá, azóta szeptember első vasárnapján az egykori bencés monostor romjai között mutatnak be szentmisét, melyet idén Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök celebrál.
Az ünnepi szentmisét követően honfoglalás kori lovasbemutató szórakoztatja az egybegyűlteket, a Nomád parkban hagyományos íjakat próbálhatnak ki a látogatók, a skanzenben az iparos műhelyek mellett gyerekjátékok várják a vendégeket, a hódmezővásárhelyi tanyai olvasókörnél kemencés finomságok sülnek. A Nagyréten pedig kora délután lovaskocsis ügyességi versenyt rendeznek.
Borítókép: A Szobori búcsú Ópusztaszeren (Fotó: Délmagyarország/Frank Yvette)
