A lap tudósításában Molnárné Ötvös Tünde így vallott művészetéről, hitéről: – Az ember személyes élete Isten teremtett rendjében valósul meg. A teremtett világ csodálatos voltát élhetjük át nap mint nap, amikor rácsodálkozunk azokra az ajándékokra, amiket Isten ad számunkra az évnek minden ünnep- és hétköznapján emberi kapcsolatainkban, a természet szépségében, az igei üzenetekben. Alkotómunkámat ez a hitbeli meggyőződés határozta meg – nyilatkozta a művész tanár.
– Református kazettás templomaink, valamint magyar népi műveltségünk középkorig visszanyúló művészeti értékeire úgy tekinthetünk, mint egy olyan vizuális jelrendszerre, amely éppen ezt az isteni rendet közvetíti és egyben Isten teremtett rendjére mutat az általános kijelentés alapján, amely megnyilvánul az évről évre megújuló természet szépségében, a világ világosságának máig ható megtartóerejében, amit mi a Lélek útján érthetünk meg. Alkotómunkám során, kerámiatárgyaimon ezeket a szívet gyönyörködtető jeleket igyekeztem újragondolni és továbbadni – fejtette ki művészi ars poeticáját Molnárné Ötvös Tünde.
