Az építészek, mérnökök évszázadok óta azon dolgoznak, hogy az emberek életkörülményei minél jobbak legyenek, emiatt nagyon sok találmány látott napvilágot Magyarországon is – írták.
A parlament idén ősszel nyilvánította Kós Károly születésének napját, december 16-át a magyar építészet napjává.
Rimanóczy Kálmán 1904-ben kapott szabadalmat arra a megoldására, amely a fellépő színháztüzek esetében segítette az átszellőzést, valamint az égéstermékek és a füst gyors elvezetését a színpadról és a nézőtérről. Medgyaszay István 1909-ben szintén a színház világához kapcsolódva szabadalmaztatta a veszprémi színház tervezésekor kialakított, foglalat nélküli lámpaizzóját, amely felfelé sem vetett árnyékot.
Az operaház korszerűsítéséhez kapcsolódva pedig az 1910-es években szabadalmaztatta a vészkijáratok gyorsan és egyszerűen nyitható ajtózárját – áll a közleményben.
A debreceni Jost Ferenc nemcsak építészként, hanem parkettagyárosként is tevékenykedett. Utóbbihoz köthető 1941-ben megszerzett szabadalma is, amelynek részeként olyan eljárást dolgozott ki, amely lehetővé tette az olcsó, recsegéstől, portól, gombától mentes, betonba illeszthető parketta előállítását. A Könnyűipari Szerelő- és Építő Vállalat (Kipszer) kötelékében dolgozó Csizmadia Nándor, Gönczi Pál és Borza Sándor szolgálati találmánya szintén kiemelkedő. A csomóponti kapcsolat térbeli rácsszerkezetekhez néven 1972-ben szabadalmaztatott építőelem a mai napig megfigyelhető több középület nagy tereket átfogó, tetőt tartó rácsszerkezetében, például a Hungexpo csarnokaiban, a budapesti Ildikó téri református templomban, valamint a dunaújvárosi református templomban is.
Érdekesség, hogy ezeket mind Szabó István építész tervezte, akinek szintén voltak szabadalmai, többek között egy betonozást segítő zsaluzórendszer is – írták.
Az Ipari Épülettervező Vállalatnál (Iparterv) dolgozó Hattyasyné Markó Krisztina több szolgálati találmányban is közreműködő feltaláló volt. Ezek közül az egyik legjelentősebb a Bartos Ferenccel közösen jegyzett, 1982-ben szabadalmaztatott mesterséges szellőzésű nedves hűtőtorony, amely a korábbi hűtőtoronytípusokat kombinálta, megnövelve a teljesítményt és csökkentve a villamos energia fajlagos felhasználását.
Losonczi Áron a 2000-es évek elején szabadalmaztatta a fényáteresztő beton építőelemet, a Litracont.
Az iparjogvédelmi tudatosság ebben az esetben kifizetődő is volt, hiszen a feltaláló számos esetben fel tudott lépni jogilag a hamisítók ellen. A Barabás Téglakő Kft. pedig a műkő – az ő védjegyoltalommal védett kifejezésük alapján térkő – vezető vállalkozásnak számít a piacon. Ezt nagyrészt annak köszönheti, hogy odafigyel arra, hogy saját szellemi termékeit szabadalmakkal, használatiminta-oltalmakkal vagy éppen védjegyoltalmakkal védje – áll a közleményben.
