Magyar építészeti reformkor elé nézünk

Az új építészeti törvény változásait ismertette Lánszki Regő építészeti államtitkár egy szerdai konferencián, amelynek szellemiségét Lechner Ödön, Kós Károly és Makovecz Imre nemzeti öröksége határozza meg. A jogszabály többek között megtiltja a települések terjeszkedését és azt, hogy olyan épület épüljön, amely jellegében, esztétikailag, műszakilag, a használhatóság szempontjából nem felel meg az alapvető elvárásoknak. A minisztérium együttműködési megállapodást kötött az építészeti szakmai szervezetekkel, a folyamatos párbeszéd jegyében.

Csíksomlyó, családi ház, Esztány Győző munkája Fotó: Kós Károly Egyesülés Forrás: Kós Károly Egyesülés

Mád látogatóközpontja, Erhardt Gábor tervezése (Fotó: Kós Károly Egyesülés)

Tíz építészeti alapelv

A jogszabály tíz alapelvet rögzít:

1. A polgári jó ízlés és az építészeti minőség elve.
2. A szükséges minimum elve.
3. A hagyományokon alapuló helybe illesztés elve.
4. A természeti rendszerek megőrzésének elve.
5. A barnamezős területek elsődlegességének elve.
6. Az építészeti örökség megóvásának és méltó hasznosításának elve.
7. Az emberi életminőség és az egyetemes tervezés elve.
8. A hazai ellátásbiztonság elve.
9. A digitalizáció elve.
10. A szabályozó felelősségének elve.

Ezek közül a balliberális sajtóban a legtöbbet a polgári jó ízlés és az építészeti minőség elvével foglalkoztak. Ez azonban nem az ízlésformálásról szól, hanem annak leszögezéséről, hogy

az építtető nemcsak magának épít, hanem tudja, hogy az épületnek hatása van a környezetére.

Lánszki Regő mindemellett arról is beszélt, hogy megerősítik a tervtanácsokat. Utalt rá, hogy itt volt a „legnagyobb harcuk” – meggyőzni a polgármestereket, a politika felső vezetését –, de végigvitték. – Tegyék össze úgy ezt a csapatot, hogy valóban segíteni tudjon, és ne épülhessen bármi – fogalmazott, hozzátéve, hogy

a főépítészi rendszer kiegészül a balatoni főépítésszel.

 

Településképet romboló reklámhordozók

Lánszki Regő azt is kifejtette, hogy megszűnik a 2016-ban bevezetett egyszerű bejelentés. Annak akkor megvolt a helye és célja a túlbürokratizált rendszerben, de másfél éve már azt látták, hogy „nem egészen az történt, amit vártak tőle”. A törvény talán abban szigorít a legjobban, hogy a településképet romboló reklámhordozókat kiiktatja. Fontos elem az is, hogy 2026 december végéig teljes körű műemléki katasztert fognak felállítani, ami azonban Lánszki szavai szerint nem tudományos értékleltár lesz.

Magyar alapanyagok, magyar munkavállaló és szaktudás, magyar cégek, magyar haszon

– mutatott rá az államtitkár, jelezve, hogy Trianon óta komoly elmaradásaink vannak, jelenleg 48 százalékos importkitettségünk van. – Fontos építési alapanyagokat ne vigyük ki, ami nálunk megtalálható (fa, kő, agyag stb.), azokat részesítsük előnyben – szögezte le.

– Bízzunk benne, hogy a minőségi magyar építészet kora következik, de ezt tartalommal önöknek kell megtölteni, hogy a következő száz évet meghatározzák – mondta.

A budakeszi Széchenyi István Általános Iskola új épülete Turi Attila tervei alapján (Fotó: Kós Károly Egyesülés)

Van egy „kis” válság

Mindannyian érezzük, hogy van egy „kis” válság – csatlakozott Turi Attila Kossuth-díjas építész az államtitkár szavaihoz. A Magyar Művészeti Akadémia elnöke szerint sokszor, ha baj van, nem a saját területünkön belülről, hanem kívülről tudunk segítséget kapni – utalt ezzel a háromezrelékes törvényre, amelynek jegyében a nagy állami beruházásoknál a keretösszeg három ezrelékét képzőművészeti alkotások beépítésére hagyják jóvá.

Az építészetünk üzenetes lett. Pedig az építészet olyan létesülés, amely a hagyományokra épül, az adott közösséget élteti, és képes a továbbadásra, hagyományozásra

– fogalmazott Turi Attila, hozzátéve, hogy minden épület alapja egy mítosz.

Borítókép: Csíksomlyói családi ház Esztány Győző tervezésében (Fotó: Kós Károly Egyesülés)