Magyar építészeti reformkor elé nézünk

Az új építészeti törvény változásait ismertette Lánszki Regő építészeti államtitkár egy szerdai konferencián, amelynek szellemiségét Lechner Ödön, Kós Károly és Makovecz Imre nemzeti öröksége határozza meg. A jogszabály többek között megtiltja a települések terjeszkedését és azt, hogy olyan épület épüljön, amely jellegében, esztétikailag, műszakilag, a használhatóság szempontjából nem felel meg az alapvető elvárásoknak. A minisztérium együttműködési megállapodást kötött az építészeti szakmai szervezetekkel, a folyamatos párbeszéd jegyében.

Csíksomlyó, családi ház, Esztány Győző munkája Fotó: Kós Károly Egyesülés Forrás: Kós Károly Egyesülés

„Az építészet körülvesz minket. Meghatározza viszonyulásunkat, életminőségünket, személyiségünket, karakterünket, önkifejezésünk legteljesebb eszköze. Egyszerre egyéni és közösségi” – szól a kedden az Országgyűlésben elfogadott új építészeti törvény hitvallása. Lánszki Regő országos főépítész, építészeti államtitkár a Kós Károly Egyesülés Országépítés konferenciáján ennek apropóján arról beszélt, hogy a XX. század új irányokat hozott, de azt is érezzük, hogy viszonyul mindez a lelkiségünkhöz, az identitásunkhoz, s azt is, hogy ebben valami probléma van. Lázár János miniszterrel már első alkalommal arról beszéltek, hogy új alapokra kell helyezni mindent, s ezt a szándékot elmondása szerint „miniszterelnök úrnál is sikerült magas polcra helyezni”.

Csopaki családi ház, a nemrég elhunyt Szűcs Endre munkája (Fotó: Kós Károly Egyesülés)

Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) szakpolitikusa felidézte, hogy az új törvényt tavaly októberben kezdték megalkotni széles körű egyeztetésekkel. Az alapelv az volt, hogy „szabadítsuk ki a kreativitást a számok fogságából, menjünk vissza az origóhoz”.

A törvény alapja az együttműködés, a lelke az érdekvédelem, a szellemisége Lechner Ödön, Kós Károly és Makovecz Imre nemzeti öröksége

– fejtette ki. – Az ország területének több mint tíz százalékát bevonták és beépítették az elmúlt időszakban. A városok szétterültek, összenőttek – mutatott rá, hangsúlyozva, hogy alapvetően megtiltották a kifelé terjeszkedést. Olyan épület pedig nem épülhet meg, amely jellegében, esztétikailag, műszakilag, a használhatóság szempontjából nem felel meg az alapvető elvárásoknak.

Együttműködési megállapodás a minisztériummal

A konferencia szünetében az ÉKM nevében Lánszki Regő együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia képviselőivel. Az államtitkár a megállapodást példaadó eseménynek nevezte, mivel „először történik meg, hogy a magyar építészeti élet meghatározó szereplői rendszeresen tanácskoznak”. A megállapodás szerinte fontos mérföldkő lehet ahhoz, hogy „a magyar építészeti reformkor valóban beköszönthessen”.

Egy törvény mind felett

Lánszki Regő kifejtette, hogy a tapasztalható széthúzás helyett együttműködésre van szükség az építészszakmában. Ezért is fontos szerinte, hogy az új törvény négy jogszabályt tudott integrálni: a mérnöki és építészkamaráról, az épített környezetről, a településkép védelméről és a kulturális örökség védelméről szóló törvényt. – Egy törvény mind felett, mindenki egy kottából játsszon – fogalmazott. Az államtitkár szerint erősen patrióta keretrendszert építettek ki.

Részesítsük előnyben a hazai szakembereket, a hazai kivitelezőket. Ha valaki azt gondolná, hogy ezzel ismét Brüsszelbe ütközünk, tájékoztatom, hogy ezt csinálják többek között a németek, az osztrákok és a franciák is

– jegyezte meg.

Mád látogatóközpontja, Erhardt Gábor tervezése (Fotó: Kós Károly Egyesülés)

Tíz építészeti alapelv

A jogszabály tíz alapelvet rögzít:

1. A polgári jó ízlés és az építészeti minőség elve.
2. A szükséges minimum elve.
3. A hagyományokon alapuló helybe illesztés elve.
4. A természeti rendszerek megőrzésének elve.
5. A barnamezős területek elsődlegességének elve.
6. Az építészeti örökség megóvásának és méltó hasznosításának elve.
7. Az emberi életminőség és az egyetemes tervezés elve.
8. A hazai ellátásbiztonság elve.
9. A digitalizáció elve.
10. A szabályozó felelősségének elve.

Ezek közül a balliberális sajtóban a legtöbbet a polgári jó ízlés és az építészeti minőség elvével foglalkoztak. Ez azonban nem az ízlésformálásról szól, hanem annak leszögezéséről, hogy

az építtető nemcsak magának épít, hanem tudja, hogy az épületnek hatása van a környezetére.

Lánszki Regő mindemellett arról is beszélt, hogy megerősítik a tervtanácsokat. Utalt rá, hogy itt volt a „legnagyobb harcuk” – meggyőzni a polgármestereket, a politika felső vezetését –, de végigvitték. – Tegyék össze úgy ezt a csapatot, hogy valóban segíteni tudjon, és ne épülhessen bármi – fogalmazott, hozzátéve, hogy

a főépítészi rendszer kiegészül a balatoni főépítésszel.

 

Településképet romboló reklámhordozók

Lánszki Regő azt is kifejtette, hogy megszűnik a 2016-ban bevezetett egyszerű bejelentés. Annak akkor megvolt a helye és célja a túlbürokratizált rendszerben, de másfél éve már azt látták, hogy „nem egészen az történt, amit vártak tőle”. A törvény talán abban szigorít a legjobban, hogy a településképet romboló reklámhordozókat kiiktatja. Fontos elem az is, hogy 2026 december végéig teljes körű műemléki katasztert fognak felállítani, ami azonban Lánszki szavai szerint nem tudományos értékleltár lesz.

Magyar alapanyagok, magyar munkavállaló és szaktudás, magyar cégek, magyar haszon

– mutatott rá az államtitkár, jelezve, hogy Trianon óta komoly elmaradásaink vannak, jelenleg 48 százalékos importkitettségünk van. – Fontos építési alapanyagokat ne vigyük ki, ami nálunk megtalálható (fa, kő, agyag stb.), azokat részesítsük előnyben – szögezte le.

– Bízzunk benne, hogy a minőségi magyar építészet kora következik, de ezt tartalommal önöknek kell megtölteni, hogy a következő száz évet meghatározzák – mondta.

A budakeszi Széchenyi István Általános Iskola új épülete Turi Attila tervei alapján (Fotó: Kós Károly Egyesülés)

Van egy „kis” válság

Mindannyian érezzük, hogy van egy „kis” válság – csatlakozott Turi Attila Kossuth-díjas építész az államtitkár szavaihoz. A Magyar Művészeti Akadémia elnöke szerint sokszor, ha baj van, nem a saját területünkön belülről, hanem kívülről tudunk segítséget kapni – utalt ezzel a háromezrelékes törvényre, amelynek jegyében a nagy állami beruházásoknál a keretösszeg három ezrelékét képzőművészeti alkotások beépítésére hagyják jóvá.

Az építészetünk üzenetes lett. Pedig az építészet olyan létesülés, amely a hagyományokra épül, az adott közösséget élteti, és képes a továbbadásra, hagyományozásra

– fogalmazott Turi Attila, hozzátéve, hogy minden épület alapja egy mítosz.

Borítókép: Csíksomlyói családi ház Esztány Győző tervezésében (Fotó: Kós Károly Egyesülés)