A húszhektáros birtok felújítását több ütemre bontották. Az uniós támogatást kapó első ütemben 13 épület és építmény újult meg, bővült kiállító terekkel, valamint különböző szolgáltatásokkal. Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára megnyitó beszédében hangsúlyozta, a fejlesztés nemcsak a páratlan kulturális örökség megvédéséről szól, hanem különleges, egész éves programlehetőséget nyújt a dél-balatoni térségben.
Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a szántódpusztai majorság újjáéledése azért különleges, mert visszaköltözhet a valódi vidéki élet a felújított tájházakba. Felidézte, hogy
a majorság sok viszontagságon ment keresztül: kifosztották, felégették, újjáépítették, volt, hogy a tihanyi apátság éléskamrájaként működött, de a jellege és egyedi hangulata soha nem változott.
Az elmúlt évtizedekben a majorság állapota leromlott, elnéptelenedett, amiben az uniós támogatás mellett sok önerős fejlesztés is fordulatot hozott – mondta. – Ólakat, istállókat, karámokat újítottunk fel, amelyek megteltek állatokkal, kiállítások nyíltak, beindult a piac – fogalmazott. A vállalkozások a termelői közösség inkubátorházaként tekintenek a majorságra, pont úgy, ahogy évszázadokkal ezelőtt – tette hozzá.
Vízvári Attila, Szántód független polgármestere olyan ünnepnek nevezte az átadás napját, amelyre a környéken élők régóta vártak, hogy a „hajdani ékszerdoboz” régi fényében tündököljön újra. Felidézve Szántódpuszta általa is átélt történetét, elmondta, a rendszerváltás előtt zajlott egy nagy felújítás, amelyet követően évekig fénykorát élte a majorság, két csárdát is működtetve, színfoltjává válva az egész Dél-Balatonnak.
A műemlékegyüttes 1986-ban építészeti nívódíjat, 1994-ben Európa Nostra díjat kapott, de aztán elmaradtak a felújítások – mutatott rá.
Az elmúlt években olyan kezelő kezébe került a majorság, amelynél gazdátlannak érezhette magát – fejtette ki a polgármester. Tervek ugyan készültek a megmentésére, de forrás nem volt. Végül a térség országgyűlési képviselőjével, Witzmann Mihállyal (Fidesz–KDNP) a miniszterelnökhöz fordultak segítségért, amelyet követően megérkezett a pénz az első ütem megvalósítására – mondta.
