A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény magyarországi szakmai koordinátora, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum közleménye szerint „A kézműves üvegkészítés tudása, mesterségbeli technikája és képességei” című örökségelemet Csehország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Németország és Spanyolország közösen terjesztette fel az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, amelyre az emberiség nemzedékről nemzedékre hagyományozódó közösségi tudását gyűjtik össze. Az állami intézmények, múzeumok, iskolák és maguk az üvegművesek, üvegkészítők egyaránt részt vettek a felterjesztés elkészítésében.
A magyarországi üvegművesség a német és a velencei típusú üvegfúvásban gyökerezik, amely a melegen, formába fúvott üveggyártáson alapul.
Az üvegtárgy végleges formáját számos munkafolyamat során nyeri el, speciális szaktudást igényel például a csiszolása, ólmozása, festése is. A 19–20. század fordulóján többek között az Arts and Crafts mozgalom és a szecesszió hatására nagy figyelmet kapott az üveg az építészet, illetve az iparművészet területén. Napjainkban az üveggel foglalkozó szakemberek által tovább öröklődik a tudás, legyenek művészek, alkotók, restaurátorok, csiszolók vagy üvegfúvók.
Üveggyárainknak olyan saját specialitásai voltak, mint az ajkai überfangos üveg, a karcagi fátyolüveg vagy a parádi lüszterfestés, amelyekre saját szériákat alapoztak.
Több száz szilikátipari tervezőművész és szakember tevékenykedik ma Magyarországon, akik ezeket a technikákat próbálják átmenteni restaurációs munkáikban és egyéni alkotásokat létrehozva. A folyamatos mozgásban lévő, a túlélése érdekében átalakuló üvegművesség új utakat talál egykor hírneves gyáraink hutáiból és csiszolóműhelyeiből a kisebb stúdiókba, majd onnan a felhasználókhoz, vevőkhöz. Az üveg gazdag technikai palettával rendelkező anyag. Magyarországon egyetemeken, középiskolákban és tanodákban folyik üvegművesképzés. Több egyesület számos programja védi és terjeszti az üveges örökséget.
A Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának december 4. és 9. között zajló ülésén 72 állam által benyújtott 55 kulturális örökségelemről születik döntés.
Felkerült például a listára az olasz operaéneklés is, amelynek műfaja az 1500-as évek végén és az 1600-as évek elején fejlődött ki Firenzében, a Mediciek udvarában. Szellemi kulturális örökség lett a boleró, a Kubában és Mexikóban gyökerező, erős lírai karakterekkel rendelkező szentimentális dal, valamint a lengyel polonéz tánc is.
Borítókép: A magyar üvegművesség Velencében is bemutatkozott (forrás: Bohus-Lugossy Alapítvány)
