„Az elmúlt negyven évemet végül is érvényessé tették"

Gobbi Hilda 1987-ben hozta létre végrendeletében az Aase-díjat az „emlékezetes percek, pillanatok, szavak, mozdulatok főszereplői”, az epizodisták számára azzal a meghagyással, hogy évente két színészt és színésznőt díjazhat a neves művészekből álló kuratórium. 2023 decemberében Keresztes Sándor színművész, a Miskolci Nemzeti Színház társulatának tagja is az elismertek között volt, vele készített interjút a BOON.

A művész a lapnak a beszélgetés elején elmondta, a pályája elején voltam igazán sikeres, a kolozsvári, az erdélyi időszakban. – Mindent eljátszottam, amit lehetett Biberachtól Claudiusig. Voltam Rica Venturio Caragiale Zűrzavaros éjszakában, Ember Sándor Karinthy Frigyes Holnap reggelében, Mrozek Tangójában Artur, Balga Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjében. Az ember tragédiájában, Madách Imre drámájában Lucifer. Ezek nagyon nagy szerepek. Sikeresen teltek az éveim. A tapasztalatot inkább ott és akkor szereztem. Nyíregyházán három főszereppel indítottam. Amikor az ottani igazgató, Léner Péter a József Attila Színházba került, magával vitt. Ott besorolódtam a régiek közé. Nem lehetett azt játszanom, amikre ők voltak predesztinálva – összegezte az alkotó, hozzátéve, hogy bele lehet keseredni, hogy az ember nem, vagy nem úgy dolgozik. 

Én nem keseredtem bele. Szerencsém volt, hogy visszaszerződtem Nyíregyházára, Verebes István igazgatósága idején. Jó szerepeket játszottam, de már nem úgy néztek rám, mint azelőtt.

Az  Aase-díjasok: Németh Judit, Soltész Bözse, Keresztes Sándor és Felhőfi-Kiss László (Fotó: Szkárossy Zsuzsa)

A színész szerint kisebb szerephez nagyobb tudás szükséges. Intenzívebben kell megélni. Vannak epizodisták, meg vannak a nagy karakteresek. – Én nagy karakteres vagyok. Voltam. De az epizódot is szeretem. 

Az van, hogy fiatalon az ember mindent bele akar tenni a szerepébe. Én is ilyen voltam.

Néha sok is. Túl sok. Mindig a rendezők feladata volt, hogy levegyenek belőle, ha eltúloztam a dolgot. A negyven év ebből a szempontból mégis csak negyven év. Pont úgy kínlódok szerepekkel, szövegekkel, mint a fiatalok. Csak más eszközeim vannak.

Keresztes Sándor a Aase-díj kapcsán elmondta: – Én azért örülök neki, és azért vagyok büszke, mert az elmúlt negyven évemet végül is érvényessé tették. Hogy létezett. Jó volt ott lenni a díjátadón, a Bajor Gizi Színészmúzeumban. És érdekes módon olyan darabból mutattak be részletet, amit már el is felejtettem, hogy játszottam. Osztrovszkij Jövedelmező állása, Réthly Attila rendezésében, az Új Színházban. Nyilván a kisebb szerepekhez is kell a jó színész.

Borítókép: Keresztes Sándor színművész, a Miskolci Nemzeti Színház társulat tagja (Forás: BOON/Ádám János)