Lendvai Gabriella szerint a vállalat fennmaradása miatt megmaradt és bemutatható korabeli kiadványok több mint fél évszázados távlatból nézve történelmi jelentőségűek: korrajzot adnak politikáról, gazdaságról és a korabeli gondolkodásról. A diavetítés az olvasás megszerettetésének egyik legjobb eszköze – emelte ki.
Az ügyvezető beszélt arról is, hogy a mesék, történetek szalagos diafilmre való átültetése elsősorban a kelet-európai régióban terjedt el, szinte minden országban volt diafilm- és diavetítő gyártás.
A modern technikai eszközök megjelenésével azonban ezek sorra megszűntek, egyedül Magyarországon maradtak meg, ahol az MDV 1994-es privatizálása után megindult a műfaj újjászületése. A rendszerváltás után alábbhagyott a diafilm iránti érdeklődés, az igazi áttörést Bartos Erika Bogyó és Babóca mesesorozatának első diafilmes adaptációja hozta meg 2004-ben, amit számos más kortárs mese követett.
Napjainkban évente 220 ezer diafilmet vásárolnak, évente 5-6 új diafilmmel bővül a kínálat, a 320 címből álló választék húsz százaléka már az utóbbi 15 évben készült.
Borítókép: A Sün Balázs című diafilm egyik képkockája (Forrás: Képernyőkép Szalay György rajzáról/YouTube)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!