Henrik Irén beszámol arról, hogy egykoron a betegséggel küzdő férjének megígérte, hogy a Csongor és Tünde filmtervét igyekszik megvalósítani. Ha az eredeti Dargay-féle forgatókönyvtől némiképpen eltérően is, de ez a régóta dédelgetett álom végre megvalósulni látszik. Már több mint egy éve zajlanak a film készítésének munkálatai.
Örül a lelkem, hogy annyi évtized után, sok-sok variáció, filmterv és a forgatókönyv létrejötte után elkészülhet a Csongor és Tünde.
– osztotta meg velünk Henrik Irén.
Dargay Attila is tisztában volt azzal, hogy az irodalmi mű rajzfilmes adaptációja nem könnyű feladat, hiszen a Vörösmarty Mihály-féle változat XIX. századi nyelvezete jelentősen különbözik a mai fiatalokétól.
Vörösmarty szövege fantasztikusan gyönyörű, csodálatos műalkotás, de a mai kor számára nehezen értelmezhető. Fárasztó filmet pedig nincs értelme készíteni
– mondja, majd hozzáteszi: ez az oka annak, hogy nem az eredeti, Vörösmarty által megírt szöveg fog elhangozni a filmben. Kiemeli, hogy segíteni kell a széphistória jelenkori megértését, hiszen a film mégiscsak a gyermekeknek szól, akik a széphistórián keresztül ismerik meg azokat az egyetemes emberi értékeket, amelyek ma is éppúgy aktuálisak, mint két évszázaddal ezelőtt. Ebben sokat segített a forgatókönyvíró, Balassa Krisztián, aki alaposan elemezte Vörösmarty művét, Dargay képes forgatókönyvét, és Henrik Irén szempontjait is figyelembe vette.
Henrik Irén bízik abban, hogy a rajzfilm sikeres lesz, és sok fiatalt fog arra ösztönözni, hogy az eredeti irodalmi alkotást is alaposabban megismerje.
Emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás előtt a rajzfilmeket még a gyártási folyamatok előtt rendkívül precízen elbírálták a minisztériumban. Akkor az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a film klasszikus irodalmi művet dolgozzon fel. A János vitéz, a Lúdas Matyi és a Vuk is így kapott zöld utat a megvalósításhoz. Az irodalmi besorolás nemcsak azért volt előnyös, mert eleve közismert és sikeres alkotásokat dolgoztak fel, hanem azért is, mert az alapján meghatározhatták a nézők korosztályát is. Meglátása szerint azért is lehettek sikeresek – és sikeresek ma is – ezek a filmek, mert tudatosan egy-egy korosztály számára készültek.
Csongor és Tünde
Hangsúlyozza, hogy a korosztály meghatározása ma is lényegi kérdés, mivel azon múlik a film sorsa. Henrik Irén bízik abban, hogy olyan, kicsiknek és nagyoknak is élvezetes családi filmet sikerül készíteniük, amely megidéz valamit a hagyományos rajzfilmek világából, egy olyan művet, amely képes lesz nemcsak üzeneteket átadni, tanítani, de megmosolyogtatni is a nézőket.
Örömmel lapozza fel férje régi figuraterveit. Megkülönböztetett szeretettel beszél a három komisz ördögfióka – Kurrah, Berreh és Duzzog – alakjairól, akik férje kedvencei voltak.
Henrik Irén bízik abban, hogy a Dargay Attila filmjeire oly jellemző humor és derű a megvalósult filmen is vissza köszön majd.
Változik a közönség ízlése, változnak a stílusok, más értékek kerülnek előtérbe, mint korábban, ebben a helyzetben talán a humor nyújthat kapaszkodót
– hozzáteszi, hogy minden kor megalkotja azokat a karaktereket, amelyekkel azonosulni tud, akiket mintaképnek fogad el. Ezt felismerni és ez alapján alkotni a következő generáció számára igazi kihívást jelent. Beszámol arról is, hogy megváltoztak a filmnézési szokások, gyakorta nem is marad idő közös családi mozizásra. Nemcsak a gyermekek, hanem a mai szülőkorosztály is türelmetlenebb, gyorsabb ritmusú filmet vár el. Sőt nem csak a nézők, az alkotók és a gyártási folyamatok is nagyban megváltoztak. Nemcsak az eredeti forgatókönyv ment át óriási átalakuláson, hanem férje halála óta az animációs filmkészítés területe is.
Mindig kicsit ellenkezek a rajzolókkal, akik modernebb stílusban rajzolják át a figurákat. Feltehetőleg igazuk lesz, de azért én igyekeznék minél többet átmenteni a férjem eredeti elképzeléseiből
– majd hozzáteszi, hogy Csongor és Tünde karaktere kicsit más lesz, mint amit a férje elképzelt, de Mirigy és a három ördög alakja változatlan marad, amelyért nagyon hálás a film készítőinek és a két rendezőnek, Máli Csabának is Pálfi Zsoltnak, akik ezen kérését tiszteletben tartották.
– Nyolcvanhat évesen, amit tudok megteszek azért, hogy sikeres film születhessen. Kívánom, hogy mind az a sok idő és energia, amit beletett a férjem és a készítők, az megtérüljön. Rendkívül hálás vagyok azért a kiváló csapatért, amely azon dolgozik, hogy a produkció elkészüljön és minél sikeresebb legyen – majd hozzátette, hogy türelmetlenül várja a film jövő évre tervezett bemutatását.
Borítókép: Henrik Irén operatőr férje, Dargay Attila figuraterveivel (Fotó: Kurucz Árpád)
