Múlt és jövő kéz a kézben az Operában

Idén lesz 140 éve, hogy megnyitotta kapuit az Andrássy úti dalszínház, a Magyar Állami Operaház. Az intézmény vezetősége az évfordulóra egyebek között új kiadvánnyal és fejlesztésekkel készül. A magyar kultúra napja alkalmából tartott sajtóeseményen a jubiláló örökös tagokat is köszöntötték.

Sajtótájékoztató a magyar kultúra napja alkalmából az Andrássy úti Ybl-palota király lépcső földszinti fogadótermében (Fotó: Teknős Miklós) Fotó: Teknos

A jubileumi évadról

Elsőként dr. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, s elmondta, az épület 140 éves fennállása lehetőséget ad számos kiadvány publikálására. 

– A magyar kultúra legfőbb intézményében vagyok – kezdte beszédét a főigazgató, majd bemutatta a királyi lépcsőt és a fogadótermet, mely – ahogy azt a neve is jelzi – az uralkodó számára készült. 

Ókovács Szilveszter az Operaház királyi lépcsőjén. Fotó: Teknős Miklós 

Úgy fogalmazott, a magyar kultúrát nemcsak szellemi, de építészeti szempontból is igyekeznek óvni. Cél a magyar kultúra és a magyarok szolgálata – magyar művekkel is. Kiemelte, hogy tartanak majd jubileumi társulati ülést, de újra elhelyezik azt a néhány évvel ezelőtt megtalált időkapszulát is, amelyet az 1984-es operaházi felújítás alkalmával raktak a falba. – Az örökös tagokról egy reprezentatív albumot jelentetünk meg – folytatta a főigazgató, majd hozzátette, a felújított Operaházról készített fotográfiák szintén albumba rendezve látnak napvilágot. Emellett érkezik Karczag Márton, a dalszínház emléktárvezetőjének gróf Bánffy Miklós kormánybiztosi és Hevesi Sándor főrendezői periódusát feldolgozó könyve és Dr. Marton G. Zoltán A Császárné szolgálatában című önéletrajzának második kötete, ami Marton Éva férjének szemszögéből, 1990-től a közelmúltig dolgozza fel a világhírű szoprán pályáját. Ami pedig talán a legfontosabb: középpontba kerül az utánpótlás-nevelés az operajátszás területén is, hiszen – ahogy arra Almási-Tóth András, a Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Opera programjának vezetője felhívta a figyelmet –, az intézmény a Zeneakadémia partnerségére számítva 2024 szeptemberétől útjára indítja a Marton Éva operastúdiót. Ennek célja, hogy pályakezdő operaénekesek számára az opera vezető szólistáinak énekmesteri közreműködésével biztosítson posztgraduális képzést és lehetőséget a színpadi tapasztalatok bővítésére. Marton Éva operaénekes szintén részt vett az eseményen, s elmondta, régóta dédelgeti az operastúdió ötletét, s örül, hogy most megvalósulhat. A Magyar Állami Operaház balettiskolája, a Magyar Nemzeti Balettintézet igazgatójaként Solymosi Tamás pedig beszámolt a növendékek legfrissebb sikereiről. 

Hozzáférhetőség

Az igazgató kitért arra is, hogy bővül az Opera Digitár elnevezésű adatbázisa is, amely segítségével az elmúlt 139 évad csaknem 60 ezer előadása és több mint hétezer művész pályája válik kutathatóvá. Ez a fiatalok elérése szempontjából is fontos, csakúgy, mint a különböző streamingplatformokon (például az Operavision-ön és a Spotify-on) való jelenlét.

Az intézmény digitális jelenlétét bővebben Rajna Martin, az Operaház első karmestere ismertette: Erkel Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Dohnányi Ernő, valamint Petrovics Emil, Szokolay Sándor és kortárs szerzők művei kerültek fel a platformokra. Legfrissebb darabként pedig a napokban jelent meg a kínálatban Ránki György Az ember tragédiája című operája, amit az 1970-es ősbemutatón rögzített a Magyar Rádió az Operaházban. A felvételen a főbb szerepeket Bende Zsolt (Ádám), Házy Erzsébet (Éva), Udvardy Tibor (Lucifer) és Ütő Endre (Az Úr hangja) énekli, a Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát Erdélyi Miklós dirigálja.

 

Operaház számokban

A 2017 és 2022 között zajló fejújításnak a Székely Bertalan teremmel együtt nem volt része a királyi lépcső, a színház vezetősége mégis fontosnak tartja ezek önerőből történő rekonstrukcióját is. Józsa Anka műszaki igazgató elmondta: a dalszínház szakemberei az elmúlt csaknem fél évben stucco lustro eljárással rekonstruálták a műmárvány falfelületeket, megtisztították az osztópárkány alatti frízt és kijavították annak díszítőfestését. A rekonstrukciós munkálatok a lunettákban található Kovács Mihály-szekkók és a mennyezetfestés tisztításával és javításával folytatódnak az év folyamán. De nem csupán a rekonstrukciós munkálatok érdemelnek figyelmet, hanem azok a számok is, amelyeket Főző Virág főigazgató-helyettes ismertetett. 

A felsorolás helyett szemléltetésképpen elég csak néhányat említeni: a 2023-as évben az Opera játszóhelyein (Magyar Állami Operaház, Eiffel Műhelyház és Erkel Színház) 508 000 fizető néző/látogató fordult meg és 561 előadást tűztek műsorra.

Ha pedig számok, akkor szóba került a költségvetés, azaz a bevétel és kiadás oldala: „Az Opera az elmúlt évben 21,65 milliárd forintból gazdálkodott, amiből 14,8 milliárd forint volt költségvetési támogatás, 5,85 milliárd forint pedig az intézmény saját működési bevétele, amiből a 3,7 milliárd forintos bérlet- és jegyárbevétel mellett 900 millió forint különböző bérbeadásokból, 100 millió forint pedig mecenatúrából és szponzorációból folyt be” – áll az intézmény közleményében.

A jubiláló művészek. Fotó: Teknős Miklós

Köszöntés a magyar kultúra napján

A magyar kultúra napja alkalmából a közelmúltban jubilált örökös tagjait is köszöntötték az esemény résztvevői között. 

Szinetár Miklóst Erkel-színházi rendezői debütálása 65., Pászthy Júliát operaházi énekesi bemutatkozása 50. évfordulója, Szumrák Vera balettművészt, Misura Zsuzsa és Molnár András operaénekest pedig kerek születésnapjuk alkalmából ünnepelte a dalszínház közössége. 

Borítókép: Sajtótájékoztató a magyar kultúra napja alkalmából az Andrássy úti Ybl-palota király lépcső földszinti fogadótermében (Fotó: Teknős Miklós)