A mai naptól kezdve öt héten át visszajövünk Európába és filmes utazásunkat az egyik legnagyobb európai színésszel, egy igazi legendával, Alain Delonnal folytatjuk. Delon a legnagyobb európai sztárszínész. Talán ebből is adódott, hogy pályafutását botrányok szegélyezték: ült engedély nélküli fegyvertartásért, vádolták maffiakapcsolatokkal, a hatvanas évek végén testőre titokzatos halála sötét hátterű politikai bűnügy középpontjába állította. Magánélete is viharos volt, számtalanszor került miatta a bulvárlapok címoldalára. Azonban művészetét és zsenialitását elismerték, 1990-ben megkapta a Becsületrendet, 1995-ben életművéért a Berlinale Arany Medve díját is. 2019-ben Cannes-ban pedig tiszteletbeli Arany Pálmával ismerték el hat évtizedes filmes munkásságát.
Kicsoda Alain Delon?
Alain Delon 1935. november 8-án született Sceaux-ban. Édesanyja, Edith Arnold, egy gyógyszertárban dolgozott, édesapja, Fabien Delon, egy mozi tulajdonosa volt. Állítólag a család korzikai származású. Delon nehezen kezelhető kamasz volt, állítólag tucatnál is több iskolában megfordult rossz magaviselete miatt. Apja végül St. Nicholas d’Ignybe küldte, egy szigorú jezsuita internátusba. Ez sem bizonyult jó megoldásnak, ezért innen a nevelőszülők vették ismét magukhoz. Újabb internátusok következtek: az utolsóból Alain megszökött. Ekkor mostohaapjához került, és a férfi mészárszékén kellett dolgoznia. A munka cseppet sem volt ínyére, ezért jelentkezett a haditengerészethez. Ötéves szerződést írt alá. A szolgálati idő alatt többször áthelyezték, végül a szerződés lejárta előtt leszerelték. Több pletyka keringett arról, hogy különös kegyetlensége miatt váltak meg tőle, más híresztelések szerint a hadseregnél se tűrte a fegyelmet.
Az 1950-es évek végétől filmezett, de főleg a 60-as években Delon számos elismert rendezővel dolgozott együtt. Különösen megtisztelő volt Michelangelo Antonioni felkérése A napfogyatkozás (1962) című drámára, melyben Alain egy tőzsdealkuszt játszik, aki a munkája miatti megszállottságában képtelen valódi érzelmi kapcsolatot kialakítani a Monica Vitti játszotta hősnővel. Henri Verneuil Alvilági melódia (1963) című filmjének forgatásán találkozott Jean Gabinnel, akivel barátságot kötött. Az elkövetkezendő években két további filmet vittek sikerre: A szicíliaiak klánja (1969), Két férfi a városban (1973). Christian-Jaque A fekete tulipán (1964) című filmjének főszerepében Delon kalandhősként mutatkozott be a közönségnek. A sztár a 60-as évek közepén Hollywoodba ment, ám amerikai filmjei nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A Vörös nap című rendhagyó western azonban nem lett igazán sikeres, noha Delon mellett olyan sztárok játszottak benne, mint Charles Bronson, Mifune Tosiró és Ursula Andress. A kritikusok viszont elismeréssel fogadták azt a két filmet, melyeket a francia film nagyasszonyával, Simone Signoret-vel forgatott: az Özvegy Coudercné (1971) társadalombíráló, tragikus szerelmi történet, míg az Égő pajták (1973) bűnügyi cselekménybe ágyazott dráma – olvasható a Wikipédia szócikkében. A 80-as években szenzációs krimiket forgatott, többször rendezőként is megcsillogtatta a tudását. Olyan legendás alakokat személyesített meg, varázsolt a filmvászonra, mint Casanova, Zorro vagy éppen Julius Ceasar. Utánozhatatlan sármja igazi férfiideállá tette. Mondhatni bolondultak utána a hölgyek.
Sokan az európai James Deanként gondoltak rá, annak ellenére, hogy szerencsére Delon egy kerek színészi pályát tudott befutni. Életműve párját ritkítja, ő és Belmondo volt az a két ikonikus színész, akik a francia és az európai filmművészet zászlóshajói voltak. Sajnos a legfrissebb hírek arról szóltak, hogy az egyre romló egészségi állapotban lévő filmsztárt bírói védelem alá helyezte egy Párizstól délre fekvő bíróság gyámügyi bírája, a 88 éves színészlegenda megfelelő orvosi ellátása érdekében. Alain Delon talán az utolsó, még élő legenda, aki a régi kor utolsó mohikánjaként, állócsillagként még ma is fényesen ragyog a filmművészet legnagyobbjai között.
Filmkép
