Az öt legjobb Alain Delon-film – A kíméletlen + videó

Felejthetetlen hangulatú, hamisítatlan, fordulatos francia krimi.

2024. 02. 09. 20:00
null
Forrás: Mafab.hu
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A mai naptól kezdve öt héten át visszajövünk Európába és filmes utazásunkat az egyik legnagyobb európai színésszel, egy igazi legendával, Alain Delonnal folytatjuk. Delon a legnagyobb európai sztárszínész. Talán ebből is adódott, hogy pályafutását botrányok szegélyezték: ült engedély nélküli fegyvertartásért, vádolták maffiakapcsolatokkal, a hatvanas évek végén testőre titokzatos halála sötét hátterű politikai bűnügy középpontjába állította. Magánélete is viharos volt, számtalanszor került miatta a bulvárlapok címoldalára. Azonban művészetét és zsenialitását elismerték, 1990-ben megkapta a Becsületrendet, 1995-ben életművéért a Berlinale Arany Medve díját is. 2019-ben Cannes-ban pedig tiszteletbeli Arany Pálmával ismerték el hat évtizedes filmes munkásságát. 

Kicsoda Alain Delon?

Alain Delon 1935. november 8-án született Sceaux-ban. Édesanyja, Edith Arnold, egy gyógyszertárban dolgozott, édesapja, Fabien Delon, egy mozi tulajdonosa volt. Állítólag a család korzikai származású. Delon nehezen kezelhető kamasz volt, állítólag tucatnál is több iskolában megfordult rossz magaviselete miatt. Apja végül St. Nicholas d’Ignybe küldte, egy szigorú jezsuita internátusba. Ez sem bizonyult jó megoldásnak, ezért innen a nevelőszülők vették ismét magukhoz. Újabb internátusok következtek: az utolsóból Alain megszökött. Ekkor mostohaapjához került, és a férfi mészárszékén kellett dolgoznia. A munka cseppet sem volt ínyére, ezért jelentkezett a haditengerészethez. Ötéves szerződést írt alá. A szolgálati idő alatt többször áthelyezték, végül a szerződés lejárta előtt leszerelték. Több pletyka keringett arról, hogy különös kegyetlensége miatt váltak meg tőle, más híresztelések szerint a hadseregnél se tűrte a fegyelmet. 

Piero szerepében A napfogyatkozás című filmben. Fotó: Wikipédia

Az 1950-es évek végétől filmezett, de főleg a 60-as években Delon számos elismert rendezővel dolgozott együtt. Különösen megtisztelő volt Michelangelo Antonioni felkérése A napfogyatkozás (1962) című drámára, melyben Alain egy tőzsdealkuszt játszik, aki a munkája miatti megszállottságában képtelen valódi érzelmi kapcsolatot kialakítani a Monica Vitti játszotta hősnővel. Henri Verneuil Alvilági melódia (1963) című filmjének forgatásán találkozott Jean Gabinnel, akivel barátságot kötött. Az elkövetkezendő években két további filmet vittek sikerre: A szicíliaiak klánja (1969), Két férfi a városban (1973). Christian-Jaque A fekete tulipán (1964) című filmjének főszerepében Delon kalandhősként mutatkozott be a közönségnek. A sztár a 60-as évek közepén Hollywoodba ment, ám amerikai filmjei nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.  A Vörös nap című rendhagyó western azonban nem lett igazán sikeres, noha Delon mellett olyan sztárok játszottak benne, mint Charles Bronson, Mifune Tosiró és Ursula Andress. A kritikusok viszont elismeréssel fogadták azt a két filmet, melyeket a francia film nagyasszonyával, Simone Signoret-vel forgatott: az Özvegy Coudercné (1971) társadalombíráló, tragikus szerelmi történet, míg az Égő pajták (1973) bűnügyi cselekménybe ágyazott dráma – olvasható a Wikipédia szócikkében. A 80-as években szenzációs krimiket forgatott, többször rendezőként is megcsillogtatta a tudását. Olyan legendás alakokat személyesített meg, varázsolt a filmvászonra, mint Casanova, Zorro vagy éppen Julius Ceasar. Utánozhatatlan sármja igazi férfiideállá tette. Mondhatni bolondultak utána a hölgyek. 

A fekete tulipán című film címszerepében. Forrás: Méditerranée Cinéma/Mafab.hu

Sokan az európai James Deanként gondoltak rá, annak ellenére, hogy szerencsére Delon egy kerek színészi pályát tudott befutni. Életműve párját ritkítja, ő és Belmondo volt az a két ikonikus színész, akik a francia és az európai filmművészet zászlóshajói voltak. Sajnos a legfrissebb hírek arról szóltak, hogy az egyre romló egészségi állapotban lévő filmsztárt bírói védelem alá helyezte egy Párizstól délre fekvő bíróság gyámügyi bírája, a 88 éves színészlegenda megfelelő orvosi ellátása érdekében. Alain Delon talán az utolsó, még élő legenda, aki a régi kor utolsó mohikánjaként, állócsillagként még ma is fényesen ragyog a filmművészet legnagyobbjai között.  

Ezúttal különösen nehéz volt összeállítani a sorozatunkban szereplő öt Delon-filmet. Szenzációs alkotások fűződnek a nevéhez, emlékezetes alakításai közül úgy válogattunk, hogy megpróbáltunk egy kis ízelítőt adni, több műfajban is a francia ikon művészetéből. Az ötödik helyre A kíméletlen (Le battant) című filmje került, mely mozi egy kicsit háttérbe szorult a hasonló műfajú Egy zsaru bőréért (Pour la peau d’un flic, 1981) című mozi mögött. Ez utóbbit sokkal többen ismerik, pedig A kíméletlen is remek alkotás, ezért a két film közül ezúttal A kíméletlent választottuk.

5. A kíméletlen (1983)

A mozit maga Alain Delon rendezte. Ezenkívül még három filmet készített: Egy zsaru bőréért (Pour la peau d’un flic, 1981), A sokk (Le Choc, 1982) és a Szerelmes levelek (Love Lettrers, 2008) című tévéfilmet. A mozi története egy vérbeli , hamisítatlan francia krimi. Jacques Darnay (Alain Delon) tíz évet töltött börtönben, mert kirabolt egy ékszerészt, aki tisztázatlan körülmények között életét vesztette. Arra a kérdésre, hogy volt-e bűntársa, és mi lett az elrabolt gyémántok sorsa, a pontos választ senki sem tudja. Kiszabadulása után többen a nyomába erednek. 

A film olasz plakátja. Forrás: Mafab.hu

A rendőrség azt reméli, hogy a volt rab elvezeti majd őket a hiányzó gyémántokhoz. Olyan veszélyes bűnözők is készülnek a fogadására, akik korábban a barátai voltak. Nem számíthat senkire, csak magára és a nőkre. Régi barátnője befogadja, de sajnos nem tud a kapcsolatuk újból elkezdődni, mert lelövik. Ezután egy fordulatos macska-egér játék kezdődik. Darnay megismerkedik Nathalie-val (Anne Parillaud), akivel együtt csinálják végig a menekülést, illetve a bűnözők támadási kísérleteit. Remekül fotózott mozi, a régi Párizs megkapó hangulatát idézi fel előttünk, nagyszerűek az utcai felvételek. A rendkívül szellemes párbeszédek sokat emelnek a film értékén. Izgalmas régi vágású krimi, a végén egy nagyszerűen felépített csattanóval.

Delon akcióban. Forrás: Mafab.hu

Érdekességek

Ugyan a stáblistán nem szerepel, de a film rendezésében Robin Davis is segédkezett. Okos, ironikus utalások is vannak a moziban, Delon ügyesen becsempészte ezeket a finom kis játékokat a filmbe. Ilyen például Rouxel nyomozó (Pierre Mondy) figurája, akit Columbóról mintáztak, gyűrött ballonkabát, rozoga autó és folyton kialvó szivarok. De nagyon vicces az a jelenet is, amikor a rosszfiúk ülnek a kocsijukban és megszólal Oscar Benton, Bensonhurts Blues című száma, amit azonnal lekapcsolnak, mondván, hogy csak ezt ne. Ez a szám volt a két évvel korábbi, szintén Delon által rendezett Egy zsaru bőréért című filmnek a zenéje.

Összegzés

A kíméletlen egy olyan régimódi krimi, ami olyan hangulatot varázsol a nézek elé, ami ma már elképzelhetetlen. A 80-as évek Párizsa olyan atmoszférát nyújt a nézőknek, mintha ők is részesei lennének a történetnek. Alain Delon, mint mindig, most is zseniális. Amikor a film elején kijön a börtönből és bezáródik mögötte a kapu és ő rágyújt egy cigarettára, az mindent elmond róla. Ezt az elegáns, férfias, utánozhatatlan kézmozdulatot nem lehet tanítani a színiiskolákban. 

Delon olyan karakter, jelenség a filmvásznon, hogy egész egyszerűen nem lehet másra figyelni. Nem lennék meglepve, ha ezt a szabadulós jelenetet tanulmányozta volna Oliver Stone, mert a Tözsdecápák második részében kísértetiesen hasonló módon szabadul Gordon Gekko (Michael Douglas) is. Anne Parillaud is csodálatos, mind a külseje, mind az alakítása pazar. A kíméletlen egy lassú folyású, ugyanakkor fordulatokban gazdag, izgalmas krimi. Filmrajongóknak kötelező darab, igazi csemege.

Idővonal: A kíméletlen című filmet 1983-ban mutatták be, abban az évben, amikor Ronald Reagan a Szovjetuniót a „gonosz birodalmának” titulálta, megnyílt a tokiói Disneyland, az első USA-n kívüli Disney-park, a Magyar Nemzeti Bank forgalomba hozta az 1000 forintos címletű bankjegyet, II. János Pál pápa felkereste merénylőjét a Rebibbia börtönben, hogy megbocsásson neki, a londoni repülőtéren megtörtént az úgynevezett „Brinks Mat” rablás, amikor elloptak 26 millió fontot érő 6800 aranyrudat, a Koreai Légitársaság 007-es Boeing–747 járata 400 km-re letért az útvonaláról, és Szahalin légterébe repült. A szovjet légierő a gépet lelőtte, 269 ember halt meg, diplomáciai bonyodalom alakult ki az USA és a Szovjetunió között, Franciaország Hissene Habré elnök oldalán beavatkozott a csádi polgárháborúba, és Magyarországon bemutatták az István, a király című rockoperát. (Wikipédia)


Az Alain Delon filmjeit bemutató sorozatunkban a jövő héten a negyedik helyezett mozival érkezünk.

Borítókép: Jacques Darnay (Alain Delon) és Nathalie (Anne Parillaud) (Forrás: Mafab.hu)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.