Az egyik beszélgetés során elárulta, édesapjának több filmötlete is volt, melyek végül soha nem valósultak meg. Természetesen többször felmerült, hogy Bud Spencer és Terence Hill ismét együtt forgasson, ennek azonban számos akadálya volt. Mindenekelőtt, a két színész önállóan is befutott, és filmjeik, mint a Lucky Luke vagy az Extralarge, szép sikereket értek el. Ez azt is jelentette, hogy az újabb közös munka rendkívül költséges, és ezáltal nagyon kockázatos vállalkozás lett volna.
Az egyik elképzelés – melynek kidolgozásában Giuseppe is részt vett – az volt, hogy Don Quijote és Sancho Panza történetét öltöztetik új köntösbe.
Elmondása szerint a francia Jöttünk, láttunk, visszamennénk mintájára Don Quijote és Sancho Panza időutazással a jelenkorban kalandoztak volna. Azt is elárulta, hogy a projekt meglehetősen előrehaladott állapotban volt, jelentős forrásokat gyűjtöttek össze hozzá, mikor Terence Hill az utolsó pillanatban kihátrált. Indoklása szerint a spanyol klasszikus paródiája helyett inkább valamiféle westernt forgatott volna, így született meg végül a Bunyó karácsonyig.
Giuseppe egy másik meglepő ötletet is felidézett: Dr. Jekyll és Mr. Hyde történetének feldolgozása is felmerült. Erről szűkszavúan annyit nyilatkozott, hogy „nagyon dinamikus és vicces, bár talán kissé túl bonyolult” forgatókönyvet dolgoztak ki.
Bud Spencernek volt egy álma, amely soha nem valósult meg.
A színész szeretett volna egy filmet, amelyben Jézus nagyapját játszotta volna el.
A furcsa történetben Jézus nagyapja egy cirkusz akrobatájaként dolgozott volna, unokájával ápolt kapcsolatát pedig nagyon is szorosnak és emberinek képzelte el. Az alkotás műfaja a vígjáték és spirituális felfedezés érdekes elegye lett volna.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!