Amy Winehouse: „Apa, beviszel a rehabra?”

A díjak és a toplisták statisztikája azt mutatja, hogy Amy Winehouse minden idők egyik legsikeresebb brit énekesnője. Még 2011-es tragikus halálát követően sem merült feledésbe munkássága, hiszen emlékét családja és rajongói ápolják. A filmkészítőket is megihlette a 27 évesen elhunyt sztár története: a 2015-ös Amy: Az Amy Winehouse-sztori című dokumentumfilm után elkészült az életrajzi ihletésű csaknem kétórás mozi is, a Back to Black. Ikonikus hang, slágerlistás dalok, drog- és alkoholproblémák, toxikus párkapcsolat – ezekkel lehetne jellemezni az Amy-jelenséget. Ám vajon mire emlékszünk jobban, a tehetségére vagy a ballépéseire?

Jelenetfotó a Back to Black című életrajzi drámából. Fotó: UIP-Duna Film

A 27 éves szupersztár halála – és továbbá az előtte lévő kellemetlen és vállalhatatlan fellépések – jól ismertek, hiszen az internet nem felejt. 

A filmalkotók azonban úgy döntöttek, hogy hirtelen és gyorsan zárják le a már ígyis hosszúra sikerült életrajzi drámát. Egy Blake-ről szóló hír miatt Amy megtöri a józanságot, halálát alkoholmérgezés okozza.

Jogosan van hiányérzetünk a Black to Black után, főleg, ha az alkotók ügyesen (és direkt?) kerülték az esetleges konfliktusforrást. A film egyik keretét egy Amy-idézet adja: „Az szeretném, hogy amikor az emberek meghallják a hangomat, öt percre elfelejtsék a gondjaikat.” A kérdés az, lehet-e és kell-e Amy „gondjainak” említése nélkül beszélni egyedi hangjáról, színpadi jelenlétéről és a zenéjéről.