A beszélgetésben elhangzott, hogy Torgyán Attila 17 éve foglalkozik olyan keresztény filmekkel, amelyek példát mutatnak az emberi békességre. A műsorvezető kérdése az volt, hogy vajon hogyan lehet egy keresztény filmben megmutatni a békét.
– Én azt gondolom – és a Keresztény film- és könyvnapokon jött elő ez a fontos mondat –, hogy a béke az alázattal kezdődik. Azoknak a nagy embereknek, akiknek az életét bemutatják ezekben a filmekben fontos rendezők – egy Pio atya, egy Szent Rita, egy Don Bosco –, azzal indult az útja, hogy alázat volt bennük és ez torkollott bele a szolgálatos cselekedetekbe. Amikor az ember már szolgál, nagyon érdekes dolog történik. Teljesen megváltozik a dimenziója a dolgoknak – jegyezte mag az Etalon Film- és Könyvkiadó alapítója. Példaként említette meg Don Gnocchi, az irgalom atyja című filmet, amely arról szól, hogy egy olasz pap, akit a könyörületesség papjaként ismernek, elment a diákjai után a világháborúba. A gyerekek iszonyú borzalmakat élnek át, félnek, aggódnak. Viszont Don Gnocchi végig megőrzi a békéjét, a nyugalmát, mert nem aggódik maga miatt.
– Elfordult a figyelme másra, ő csak a gyerekek miatt aggódik, hogy mi van velük. Nagyon fontos dolog, hogy az embernek önmagán kell túllépnie ahhoz, hogy a béke megszülessen benne, és a filmek ebben tudnak segíteni, mert ezeknek a nagy embereknek a példája ezt mutatja be – jelentette ki Torgyán Attila.
Arra a riporteri kérdésre, hogy a keresztény filmek alkalmasak-e arra, hogy a modern emberben felkeltsék a béke igényét, Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára azt válaszolta, hogy szerinte a keresztény filmek nagyon is képesek megváltoztatni a gondolkodást.
– Nemcsak olyan fiataloknak kellene bemutatni ezeket a filmeket, akik fogékonyak a keresztény gondolkodásra, hanem jó lenne, ha mindenki látná ezeket – jegyezte meg a lelkipásztor.
Hoppál Bulcsú vallástudós, teológus annak a véleményének adott hangot, hogy nemcsak megjeleníteni lehet a békét az alkotásokban, de kell is. Azért kell, mert ezek a filmek jó esetben értéket jelenítenek meg. – Az alázat, a béke, a jóravalóság mind-mind érték, és az értékeket meg kell mutatni. Nagyon érdekes a „keresztény film” jelzős szerkezet. Mi tesz egy filmet kereszténnyé? Nagyon nehéz rá válaszolni. Meglátásom szerint az egész, még akkor is, ha nem a békéről szól, de megjeleníti a békéhez hasonló jelenségeket, vagy éppen az ellentétét, de hordozza azokat az értékeket, amelyekről szó volt, akkor is keresztény filmnek nevezhetjük ezeket az alkotásokat – tette hozzá a teológus.
Frivaldszki János jogfilozófus szerint a művészet nagyon sokat tud tenni, mert annyira bele vagyunk zárva most – az utóbbi száz évben legalábbis mindenképp – a háborúközpontú gondolkodásba, hogy ki kell zökkenteni minket belőle.
Ha belecsöppenünk egy ilyen életbe – ahogyan bemutatja a film –, láthatjuk, hogy egy radikálisan Krisztus-követő egészen másképp gondolkodik.
– Ezt nem lehet csak úgy felvillantani, bele kell vonódnunk annak a szemléletmódjába, aki Krisztust követi. Minden háború gyökere a gyűlölet. Krisztus viszont azoknak az üdvéért aggódott, akik megölik őt. Engem nagyon érdekel az, hogy miként éli az életét az az ember, akiben átformálódik az az értékrend, amit sajnos ma is vallunk.
A szakemberek keresztény filmekről megfogalmazott gondolataiból még többet az Ez itt a kérdés teljes adásából ismerhetnek meg, mely a Médiaklikk oldalán nézhető vissza.
